Az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank (EKB) alkotta trojka szakemberei szeptember elején tartottak felülvizsgálati országlátogatást Görögországban, ahol további költségvetési kiigazításokat sürgettek. A görög kormány nemrég kétéves, 12 milliárd eurós kiigazítást jelentett be.
Jean-Claude Juncker, az Eurócsoport elnöke pénteken arról nyilatkozott, hogy nem lesz döntés az újabb hitelrészlet folyósításáról addig, amíg a trojka – várhatóan október második felében – el nem készíti jelentését az országlátogatásról.
Tüntetések Görögországban
Görögország két legnagyobb szakszervezete 24 órás általános sztrájkot tart szeptember 26-án, tiltakozásul a tervezett további megszorítások ellen. Szeptember 8-án Theszaloníkiben a fő szakszervezeti tömörülések és a baloldali ellenzék szervezésében mintegy 12 ezer ember vonult utcára, az új iskolaév kezdete előtt közvetlenül pedig egynapos sztrájkba kezdtek a görög népiskolai tanítók.
Görögországnak még van dolga
Maria Fekter a lapinterjúban így fogalmazott: „még várunk a trojka jelentésére, és Görögországnak még néhány intézkedést be kell vezetnie, de a futamidőt – költségsemleges módon – meg fogjuk hosszabbítani”. Az európai pénzügyminiszterek informális ciprusi találkozója után Fekter még úgy fogalmazott, hogy Görögország több időt kap a reformok végrehajtására, több pénzt azonban már nem.
A Reuters hírügynökségnek nyilatkozó euróövezeti szakemberek szerint az athéni kormányzat jelentősen le van maradva a vállalt reformok meglépésében. Az európai döntéshozók azonban úgy vélik, hogy az Olaszország és Spanyolország megmentése érdekében tett jelentős erőfeszítéseket kár volna semmissé tenni azzal, hogy Görögországot csődbe viszik. Az IMF vezérigazgatója, Christine Lagarde is hasonlóképpen nyilatkozott a ciprusi találkozón, ahol elmondta: érdemes megfontolni, hogy a nemzetközi hitelezők több időt adjanak a görög kormánynak a reformok végrehajtására.
Durva javaslatok
A nemzetközi hitelezők, az Európai Unió, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap több javaslatot is tett a mediterrán államnak. Ezek alapján 65-ről 67 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt, és az athéni munkaügyi minisztériumból kiszivárgó hírek szerint szóba került a korábban már emlegetett hatnapos munkahét bevezetése is.
Az országban eközben rekordszintre, 23,6 százalékra nőtt a munkanélküliség a második negyedévben az első negyedévi 22,6 és az egy évvel korábbi 16,3 százalékról az Elsztat, a görög statisztikai hivatal csütörtöki közlése szerint.
