A lap hétfőn megjelent száma szerint Berlin a fiskális paktum szigorítása révén szinte teljesen szabad kezet adna a gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosnak a túlzott deficit csökkentésére vonatkozó – eredetileg a növekedési és stabilitási paktumban lefektetett – eljárásban. A kormány még idén, a novemberi vagy az évzáró decemberi uniós csúcson konkrét eredményeket akar elérni az ügyben. Egyelőre Ausztria, Finnország, Hollandia és Luxemburg jelezte, hogy támogatja a javaslatot – írta a Focus.
Kötvényvásárlási program
Sir Mervyn King, a brit központi bank vezetője a Channel 4 kereskedelmi televíziónak adott interjúban kijelentette, hogy véleménye szerint az eurójegybank által szeptember 6-án ismertetett új, felső korlát nélküli másodpiaci szuverén kötvényvásárlási program nem fogja megoldani hosszú távra az euróövezet adósságproblémáit, legfeljebb időt nyerhet a valutauniós döntéshozók számára a hosszú távú megoldás kidolgozásához.
Közös kötvénykibocsátást, adókoordinációt, valamint a pénzügyi és gazdasági biztos jogköreinek megerősítését is javasolja az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi bizottsága elé csütörtökön beterjesztett jelentéstervezet.
Az euróövezeti döntéshozók legutóbbi nyilatkozatai alátámasztják a Fitch Ratings azon nézetét, hogy az euróövezet fennmarad – áll a nemzetközi hitelminősítő csütörtökön Londonban ismertetett elemzésében. A Capital Economics ezzel szemben változatlanul fenntartja azt a nézetét, hogy a következő hónapokban megkezdődik az euróövezet korlátozott mértékű felbomlása.
Jelenleg kizárólag a bizottság versenyügyi biztosa dönthet saját hatáskörben tagországok elleni eljárásokról. A többi uniós biztos – így a pénzügyekért felelős bizottsági tag is – csak akkor léphet fel valamely tagállammal szemben, ha megszerzi a 27 fős testület többségének támogatását.
Márciusban írták alá a fiskális paktumot
A fiskális paktum legfontosabb előírása az, hogy a konjunkturális változások hatásától megtisztított deficitet a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékára, a GDP-arányos államadósságot pedig 60 százalék alá kell szorítani. A bizottság ellenőrizheti a kötelezettségek teljesítését, és akár pénzbüntetést is kiszabhat, ha a kormányok nem hajtják végre az előírásokat. A kormányközi szerződést idén márciusban írta alá 25 uniós tagország, Nagy-Britannia és Svédország nem csatlakozott. A szerződés előírásai az euróövezeti tagországokra vonatkoznak.
Mégsem turbózzák fel a mentőalapot?
Cáfolta hétfőn a német pénzügyminisztérium azokat a lapértesüléseket, amelyek szerint az euróövezeti vezetők az ESM mentőalap kapacitásait 2000 milliárd euróra növelnék, ám elismerte, dolgoznak azon, hogy több magánforrást vonjanak be a finanszírozásába.
A Der Spiegel című német hetilap vasárnap közölte, az eurózóna tagországai arra készülnek, hogy tőkeáttétel révén megnövelik az állandó válságkezelési alap kapacitását, amely így meghaladhatná a kétezermilliárd eurót. A német pénzügyminisztérium szóvivője a Der Spiegelnek elismerte, hogy a német alkotmánybíróság kedvező határozatát követően azon dolgoznak, hogy átalakítsák a mentőmechanizmus kereteit.
A nemzeti költségvetéseket vennék célba
A német Die Welt pénteken arról számolt be: Peter Praet, az EKB igazgatótanácsának tagja olyan összeurópai szintű eljárásrendszer létrehozását sürgeti, amely jogosult lenne az egyes országok költségvetése feletti irányítás átvételére szükséghelyzetben.
