A parlamenti bizottság napirendi javaslata alapján meghallgatták volna Bajnai Gordont, a Budapest Airport igazgatóságának volt elnökét, aki az ülés kezdete előtt néhány órával közleményben jelezte, hogy nem kapott meghívást a testület szerdai ülésére, így azon nem vesz részt.
Egyeztettek Bajnaival
Varga István, a bizottság fideszes elnöke elmondta, hogy a bizottság titkársága „háromszor-négyszer” is egyeztetett a volt miniszterelnök meghívása ügyében a Haza és Haladás alapítvány titkárságával. Szerinte Bajnai Gordonnak is tudnia kellett arról, hogy meg akarják hallgatni a szerdai ülésen. Egyben jelezte, hogy a bizottság következő ülésén meg kívánja hallgatni a volt miniszterelnököt és erről írásban fogják értesíteni.
A vizsgálóbizottság előtt Nagy János kiemelte: a tanács minden esetben nagy felelősséggel, a törvényi előírásoknak megfelelően járt el. Hangsúlyozta, hogy a tanács ülésein a nemzeti vagyonkezelő szervezet írásos előterjesztései alapján dolgozott és testületileg határozott. Megjegyezte: minden egyes testületi ülésről jegyzőkönyv készült hang- és képfelvétellel. Nagy János kijelentette: a tanácsot és tagjait nem érte nyomásgyakorlás a munkája során, ha ez megtörtént volna, azonnal benyújtotta volna lemondását.
A tanács elnöke jelezte: a Budapest Airport privatizációs szerződésében vállalt kötelezettségeket kellő szakmaisággal értékelték és kétnyelvű határozatban rögzítették a vitás kérdéseket. Kérdésre válaszolva közölte: „a tanács mindent elkövetett, hogy a Malév megmaradjon és eredményesen működjön”.
Az állam nem teljesítette vállalásait
Bodnár Terézia elmondta, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál töltött be vezérigazgatói beosztást 2005 tavaszától. Leszögezte: nem tartoztak hozzá az értékesítési és vagyonkezelési szerződések, ő az ingatlanrendezésért felelt. A Budapest Airport privatizációjakor tett befektetési kötelezettségvállalások kapcsán megjegyezte: a magántulajdonos a tárgyalások során azt jelezte, hogy a magyar állam nem teljesítette vállalásait. A többi között azt kifogásolták, hogy a magyar állam nem tett eleget abbéli kötelezettségvállalásának, hogy az építkezések során az engedélyek beszerzése elé nem gördít akadályokat, illetve lehetőség szerint ezt elősegíti.
Közölte: a Budapest Airport akkor arra hivatkozott, hogy nem kapta meg az eredetileg tervezett ütemezés szerint az engedélyeket „tehát hiába volt meg a pénz, ők nem tudtak beruházni, fejleszteni”. Példaként említette, hogy az egyik érintett önkormányzatnál nem volt az adott területre érvényes fejlesztési terv.
Veres és Simor is megjelent
Az Országgyűlés szeptember 24-én hosszabbította meg a bizottság mandátumát az év végéig, miután a testület korábbi ülésén vita bontakozott ki a grémium megbízatásáról.
Június végén Simor András jegybankelnököt hallgatta meg a bizottság, aki a privatizáció idején a Deloitte vezérigazgatójaként végzett tanácsadást az ÁPV Zrt.-nek. Az MNB-elnök úgy emlékezett, hogy az orosz AirBridge ajánlata magas kockázatú üzleti tervet tartalmazott, de az ajánlatok közül ez volt az egyetlen komolyan vehető. Kormánypárti kérdésekre Simor András részletesen levezette, hogy miért volt szükség a Malév magánosítására.
Veres János volt pénzügyminiszter júliusban jelent meg a bizottság előtt. Hangsúlyozta, hogy az AirBridge azért nyerte meg a légitársaság privatizációs pályázatát, mert egyedül ez a cég tett bankgaranciát ajánlata mögé.
