Közölte: a Budapest Airport akkor arra hivatkozott, hogy nem kapta meg az eredetileg tervezett ütemezés szerint az engedélyeket „tehát hiába volt meg a pénz, ők nem tudtak beruházni, fejleszteni”. Példaként említette, hogy az egyik érintett önkormányzatnál nem volt az adott területre érvényes fejlesztési terv.
Veres és Simor is megjelent
Az Országgyűlés szeptember 24-én hosszabbította meg a bizottság mandátumát az év végéig, miután a testület korábbi ülésén vita bontakozott ki a grémium megbízatásáról.
Június végén Simor András jegybankelnököt hallgatta meg a bizottság, aki a privatizáció idején a Deloitte vezérigazgatójaként végzett tanácsadást az ÁPV Zrt.-nek. Az MNB-elnök úgy emlékezett, hogy az orosz AirBridge ajánlata magas kockázatú üzleti tervet tartalmazott, de az ajánlatok közül ez volt az egyetlen komolyan vehető. Kormánypárti kérdésekre Simor András részletesen levezette, hogy miért volt szükség a Malév magánosítására.
Veres János volt pénzügyminiszter júliusban jelent meg a bizottság előtt. Hangsúlyozta, hogy az AirBridge azért nyerte meg a légitársaság privatizációs pályázatát, mert egyedül ez a cég tett bankgaranciát ajánlata mögé.
