A törlesztőrészletek alapvetően átutalási minőségükben kerültek a pénzügyi tranzakciós illeték hatálya alá. Ennek oka, hogy a hitelintézetek tájékoztatása szerint a banki rendszerekben nem tudják címkézni az utalásokat, nem tudják nyomon követni, hogy az adott utalás hiteltörlesztést szolgál-e, s ennek következtében az illetékmentesség biztosítása nem lehetséges – írta a minisztérium. A tárca a napokban megjelent sajtóhírekre reagálva azt is közölte, nincs tudomása arról, hogy a Magyar Bankszövetség rendelkezne egyszerű megoldással az utalások címkézésére vonatkozóan.
A kölcsöntörlesztés esetében is érvényesnek kell lennie az illetékplafonnak – tekintettel arra, hogy a törvény alkalmazásában a kölcsöntörlesztés átutalásnak minősül –, az illeték mértéke ebben az esetben sem haladhatja meg a hatezer forintot, mutat rá a tárca.
Amennyiben a kölcsöntörlesztést a felek úgy rendezik, hogy ugyanannál a pénzforgalmi szolgáltatónál fennálló követelésbe beszámítják a tartozás összegét – vagyis ugyanaz a hitelintézet vezeti a folyószámlát, mint amelyik a kölcsönt nyújtotta –, akkor is indokolt előírni azt, hogy az illeték mértéke ne haladhassa meg a hatezer forintot. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezt törvényi szinten is szeretné egyértelművé tenni, ezért a szükséges törvénymódosítást előkészíti, közölte a tárca az MTI érdeklődésére. A kölcsöntörlesztés nem minősül fizetési műveletnek, de illetékköteles tranzakció lesz jövőre, és a főszabály szerinti 0,2 százalékos illeték terheli.
A Napi Gazdaság a múlt héten még arra hívta fel a figyelmet: később tapasztották a jogszabályhoz, hogy az illetékfizetés a kölcsöntörlesztésekre is vonatkozik, így pórul járhatnak a nagy kölcsönöket felvett vállalatok, de a lakáshiteleikre vég- vagy nagy összegű előtörlesztést választók is. A tranzakciós illeték összegének hatezer forintban való maximálása ugyanis csak a fizetési műveletekre terjed ki.
