Az 50 milliárd forint összegben meghirdetett D140108 jelű, 2014. január 8-án lejáró 12 hónapos diszkont kincstárjegyre 189,881 milliárd forint ajánlatot tettek az elsődleges forgalmazók. Az ÁKK ebből a meghirdetettnél 25 milliárd magasabb összeget fogadott el, így 75 milliárd forintért értékesített kincstárjegyet az előző aukciónál alacsonyabb átlaghozamon. Másfélszeres, 75 milliárd forintos értékesítésre utoljára a tavaly december 6-i aukción volt példa, ami egyúttal az egyetlen ilyen alkalom is volt az elmúlt évben.
A mostani aukción kialakult 5,30 százalékos átlaghozam 8 bázisponttal marad el az előző, 2012. december 20-i aukció átlaghozamától és 9 bázisponttal a 12 hónapos dkj D131113 jelű papírra kalkulált szerdai másodpiaci referenciahozamtól.
Sikersorozat
A december 18-i aukción rekordösszegben, a tervezett 50 milliárd forint helyett 75 milliárd forint értékben adott el három hónap lejáratú diszkont kincstárjegyet az ÁKK.
Ezt megelőzően december 13-án, a tervezett 45 milliárd forintnál nagyobb összegben, összesen 52 milliárd forint értékben, a legutóbbinál alacsonyabb hozamszint mellett adott el három-, öt- és tizenöt éves lejáratú államkötvényt az Államadósság Kezelő Központ. Novemberben 56,3 milliárd forintért, az év eleje óta pedig csaknem 452 milliárd forintért vásároltak a kifejezetten a lakosságnak szánt állampapírokból.
December 11-én többszörös túljegyzés mellett megemelt összegben értékesített 3 hónapos diszkont kincstárjegyet az előző aukciónál alacsonyabb, a referenciahozamnál viszont kissé magasabb hozamon az ÁKK aukcióján.
Növeli a megtakarításokat
Mint a cukrot, úgy viszi az eurókötvényeket a magyar lakosság. A Pemák kibocsátása csökkenti hazánk devizakitettségét, és növeli a megtakarításokat. A jelek szerint a rekordméretű novemberi ÁKK-aukció csak az első lépés volt afelé, hogy Magyarország saját piacáról finanszírozza államadósságát.
Giró-Szász András kormányszóvivő korábban úgy fogalmazott, a siker egyértelmű, és a makroszámokból is világosan látszik, hogy a piac bízik a magyar államban és a magyar gazdaságban. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke szerint megvan a lehetőség arra, hogy a magyar gazdasági növekedésben trendforduló következzen be 2013-tól: a gazdaság 0–2, 0–3 százalékos sávban bővülhet.