Az IMF szakértői által összeállított és a szervezet igazgatótanácsa által véleményezett elemzés szerint további deficitcsökkentő intézkedésekre lesz szükség az idei államháztartási hiánycél teljesítéséhez.
A washingtoni székhelyű szervezet előrejelzése szerint a magyar bruttó hazai termék idén várhatóan stagnál, jövőre 1,2 százalékkal bővül. A valutaalap szerint Magyarországon az elmúlt években a mérlegigazítás nehéz folyamata zajlott, ami önkéntelenül is negatív hatással van a növekedésre. Az állam – a visszaesés háztartásokra gyakorolt hatásának tompítását célzó intézkedések révén – ugyanakkor egyre nagyobb mértékben, mind gyakrabban és kiszámíthatatlan módon avatkozik bele a gazdaság működésébe, ami egyes állami intézmények gyengítésével párhuzamosan rontja a befektetői környezetet, és aláássa a kilábalás lehetőségét.
A Nemzetközi Valutaalap közzétette honlapján a hazánkról szóló rendes éves jelentését. Alapokmányának IV. cikkelye alapján az IMF valamennyi tagországról legalább évenkénti gyakorisággal készít gazdaságpolitikai értékelést – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóközleményében.
A következő monitoringlátogatás ősszel lesz esedékes, míg az IMF-alapokmány IV. cikkelye szerinti konzultációra várhatóan egy év múlva kerül sor – zárul a közlemény.
A szervezet szerint a gyenge 2012-es év tovagyűrűző hatásai, valamint a gyenge belső kereslet GDP-csökkentő hatását várhatóan kioltja a nettó kivitel növekedése.
2014-től a belső fogyasztás enyhe bővülése hozhat némi növekedést, de Magyarország potenciális növekedési üteme az elkövetkező két évben 0–0,5 százalék között lesz – vélekednek.
Az IMF szakértői szerint az előrejelzés jelentős negatív irányba ható kockázatokat tartalmaz, mint a fogyasztás vártnál nagyobb visszaesése, illetve az üzleti hangulat további romlása, a külső tényezők között pedig az euróövezeti válság újjáéledése, valamint a külföldi befektetők eszközeladása is jelentős finanszírozási nehézségekhez és a forint hirtelen leértékelődéséhez vezethet.
A vártnál kedvezőbben alakulhat a magyar gazdaság helyzete, amennyiben a tartósan fennmaradó tőkebeáramlás a forint erősödéséhez és mérlegjavuláshoz vezethet, ami erősítheti a belső keresletet.
Az államháztartással kapcsolatosan az IMF szakértői megjegyzik, hogy a magyar hatóságok elkötelezettek az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásának megszüntetése mellett. A testület szerint ugyanakkor a kormány elvétheti 2013-es deficitcélját. 2013-ra 3,2, 2017-re pedig 3,5 százalékos GDP-arányos hiányt vár a valutaalap többek között a gazdaság gyenge állapota miatt. A szervezet ezenfelül komoly aggodalmának adott hangot a költségvetést alátámasztó intézkedések összetétele, illetve alkalmassága miatt.
A szervezet szerint a vártnál magasabb hiányt okozhat a kormány túl optimista makrogazdasági előrejelzése, az adóbevételek növekedésére vonatkozó megalapozatlan várakozások, az e-útdíj-rendszer bevezetésének késlekedése, a magasabb felsőoktatási kiadások és az EU-s projektekhez kapcsolódó nagyobb önrészkifizetések.
Így a költségvetési tartalékok el nem költése esetén is további intézkedések szükségesek a hiánycél tartásához – javasolták a kormánynak az IMF szakértői, akik mindazonáltal erőteljes középtávú kiigazítási program fontossága mellett érveltek.
A valutaalap szerint az államadósság GDP-arányos szintje középtávon a jelenlegi, 80 százalékos szint környékén alakulhat, ami – a magánnyugdíj-pénztári eszközök bevonása ellenére – 10 százalékponttal magasabb a válság előtti szintnél. A szervezet szakértői szerint 2015-re a GDP 2 százaléka alá kellene csökkenteni az államháztartási hiányt, ami lehetővé tenné az adósság határozott csökkentését.
A jegybanki politikával kapcsolatosan az IMF szakértői megjegyezték, hogy a javuló külső finanszírozási környezet elősegítette az elmúlt időszakban a Magyar Nemzeti Bank monetáris kondícióinak lazítását. A csökkenő infláció azonban nincs kellően lehorgonyozva, így körültekintő jegybanki magatartásra vallana egy szünet a kamatcsökkentési ciklusban.
A szakértők hangsúlyozták, hogy a kamatcsökkentés nem helyettesíthet más, a növekedés beindítása érdekében tett lépéseket, „különösen amikor a hitelezés csatornái sérültek”. Az ingatag piaci környezetben az alacsony alapkamatszint a forint leértékelődéséhez vezethet, és a magas devizaeladósodottság miatt a pénzügyi rendszer stabilitását kockáztatja.
Az IMF szakértői 2013. január 16–26. között voltak itt országlátogatáson, melynek során több magyar hatósággal is egyeztettek. A szervezet közgazdászai Varga Mihály akkori tárca nélküli miniszterrel, Simor András akkori jegybankelnökkel, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszterrel, Pleschinger Gyulával, a Nemzetgazdasági Minisztérium akkori államtitkárával, Szász Károllyal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökével, továbbá más vezető tisztségviselőkkel, országgyűlési képviselőkkel, illetve az üzleti szféra és a diplomáciai testület vezetőivel egyeztettek.
A jelentést a március 5-ei állapotok figyelembevételével készítették el.
