A jegybank új vezetésének egyik legfőbb feladata – a pénzügyi stabilitás és az infláció kordában tartása mellett – annak a több száz milliárd forintos veszteségnek a minimalizálása lesz, amely Simor András volt jegybankelnök monetáris politikájából adódik. A mínuszos gazdálkodás oka, hogy a tartalékok 94 százaléka devizában van, amely után csak nagyon alacsony kamatot kap a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mivel a dollár, az euró, a japán jen és a svájci frank alapkamata átlagosan a nullához közelít. Közben pedig a Magyarországon tevékenykedő kereskedelmi bankoknak – amelyek a válság begyűrűzésekor a kockázatoktól tartva visszafogták állampapír-vásárlásaikat, s az így felszabaduló pénzüket inkább a jegybankban kamatoztatták kéthetes MNB-kötvényekben – magas kamatot fizet a központi bank.
A kéthetes kötvények után az utóbbi években fizetett, 6–11,5 százalékos kamatszint óriási pénzeket vett ki a jegybank, így az állam zsebéből – hívta fel a figyelmet Dedák István főiskolai tanár. (A nemzeti bank veszteségét végső soron az államnak kell fizetnie, ha a korábbi évek eredményéből nem sikerül pótolni ezeket az összegeket, amire jelenleg nincs esély.) Mindez egyúttal azt is jelenti – hangsúlyozta a szakember –, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól lehívott hitelek tényleges költsége nem csak a kölcsön után fizetett devizakamat, amely sávosan 2,7, 3,7, 4,7 százalék. Ehhez még hozzá kell adni a megnövekedett kéthetes kötvényállományból adódó jegybanki veszteséget is, s ez így együttesen tükrözi, a hitel valójában mennyibe is került az országnak.
Kezdetét vette a Matolcsy-korszak, most a Magyar Nemzeti Bankban. Kihívásokról és az esetleges pénzpiaci támadásokról is kérdezte a Hír TelevízióPál Tamást, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatóját.
Hatékonyságnövelő intézkedéseket jelentett be a Magyar Nemzeti Bank új vezetése, így 25 százalékkal csökken az eddig 1 milliárd forintos bónuszalap, továbbá két év alatt 20 százalékkal csökkennek a jegybank üzemeltetési költségei.
A fentiekben körülírt kamatkülönbözet miatt a jegybank tavaly egyébként 44 milliárd forintos veszteséget produkált, az idén pedig 203, jövőre 179 milliárd forintnyi mínusz várható. A jegybanki veszteség problémájára és az azzal kapcsolatos kockázatokra legutóbb az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzése, illetve az Európai Bizottság is figyelmeztetett, számításaik szerint ugyanis a költségvetésnek rengeteg pénzzel kell majd beszállnia az MNB veszteségeinek pótlásába. Az ÁSZ számításai szerint csak 2009–2011 között 700 milliárd forintot fizetett ki a központi bank a kereskedelmi bankoknak.
Dedák István kiemelte: a jegybank devizatartalékainak alakulásán jól látható, hogy minél több hitelt hívott le az ország az IMF-től 2008 és 2010 tavasza között, annál magasabb lett a devizatartalék szintje. A közgazdász leszögezte: a válság kitörése előtti évben 16-17 milliárd eurót tett ki az MNB tartaléka, amely most, a pénzügyi pánik után négy évvel ennek több a mint kétszerese, amin jelentős pénzt veszít az állam. Vagyis minél több hitelt vettünk fel, váltottunk át forintra, finanszírozva belőle forintalapú államadósságot, annál több lett a jegybank vesztesége. A központi bank mérlege – miután az IMF-hitel forintra váltása és elköltése következtében a kereskedelmi bankok a hozzájuk került többletlikviditást a jegybanknál helyezték el – drámaian átrendeződött az előző években.
További részletek a Magyar Nemzet pénteki számában.
