A jegybank csütörtöki közleménye szerint a jövőben öt ügyvezető igazgató alá szervezik a feladatokat: Palotai Dániel a monetáris politika megvalósításáért, Nagy Márton a pénzügyi stabilitásért és a hitelösztönzésért, Sándor György az eddigi feladatkörének megfelelően az intézmény működéséhez kapcsolódó feladatokért, Csizmadia Norbert a költségvetési koordinációért, Nagy Róza főigazgató pedig az MNB jogszerű és hatékony működésért felel majd. Így – az MNB korábbi szervezeti struktúrájával összevetve – Nagy Márton és Sándor György maradhat a korábbinak megfelelő munkakörében. Csizmadia Norbert korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezéskoordinációért felelős államtitkára, Nagy Róza pedig az NGM közigazgatási államtitkára volt.
A főigazgatói funkciót az MNB alapító okiratának legutóbbi módosítása során hozták létre. Akkor Matolcsy György jelenlegi elnök még nemzetgazdasági miniszterként, azaz a tulajdonos állam képviselőjeként határozott egyes, a munkáltatói jogköröket érintő módosításokról. Ezt a jegybank közleményében azzal magyarázta, hogy az MNB „új elnöke nem ért egyet elődjével, aki a jegybankban egyszemélyi irányítási rendszert vezetett be”. Az ügyvezető igazgatói pozíció létrehozás is hozzájárul az igazgatóság korábbi szerepének helyreállításához – fogalmaz az MNB közleménye.
A jegybank egyben jelezte: „a közelmúltban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által az MNB-ben feltárt törvénysértések kivizsgálása érdekében a jegybank új vezetése első munkanapján kezdeményezte a működési terület azonnali és átfogó ellenőrzését”.
A kormány és a jegybank stratégiai megállapodása lehet a magyarországi növekedés beindításának kulcsa, hiszen ez képes bővíteni a hazai vállalkozások hitelforrásait – írta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank hétfőn kinevezett új elnöke a Heti Válasz legújabb számában. Az MNB elnöke szerint sok magyarországi vállalkozás már nem bírja sokáig hitelek nélkül. Egyben megjegyzi, hogy „bizonyosak lehetünk abban, hogy (...) 2013 reálkereset-bővülést, ezért fogyasztásbővülést hoz”. A jegybankelnök – aki korábban nemzetgazdasági miniszterként is rendszeresen írt a hetilapban – szerint dinamikus és tartós növekedés akkor lesz Magyarországon, ha egyszerre javul a vállalkozások tőkéhez, hitelhez, piachoz és tudáshoz való hozzáférése, miközben az ország megőrzi a költségvetési konszolidáció eredményeit. „Jók az esélyeink” – fogalmazott a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy növekedési fordulat hiányában „nem lenne fenntartható a csökkenő államadósság, a 3 százalék alatti deficit, a bővülő foglalkoztatás, a politikai stabilitás, így a kormányzati cselekvőképesség”.
Februárban 1,5 milliárd euróval nőttek a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékai, így megközelítették a 36 milliárd eurót. A jegybank honlapján közölt legfrissebb adatokból kiderül, hogy a nemzetközi tartalékok több mint 2 milliárd euróval nőttek az év első két hónapjában. Ez ugyanakkor csaknem kétmilliárd euróval elmarad a 2011 szeptemberi csúcstól, akkor 38 milliárd 764 millió euró volt a devizatartalék.
