Az MNB, Magyarország pénzügyi sérülékenységének csökkentésére, a rövid lejáratú külső adósság törlesztésére 3 milliárd euró összegig a devizatartalékból biztosítana forrást pénzintézeteknek, illetve az államnak. Az állam – a jegybank elemzőinek magyarázata szerint – úgy vehetne részt a programban, hogy növeli forintkibocsátását, s ennek bevételeit a jegybanknál devizára váltva törlesztené lejáró devizaadósságát.
A szakember szerint elképzelhető, hogy amennyiben a piaci helyzet megfelelő, az idei évre még fennmaradt 1 milliárd eurónyi devizamegújítási szükséglet forrásának egy részét forintkibocsátással teremtsék elő. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ennek megfelelő piaci körülmények közepette kell megtörténnie annak érdekben, hogy elkerüljék a hozamszintek emelkedését. Ezen kívül figyelembe kell venni a kibocsátás szerkezetét és lejáratát is – tette hozzá. Emlékeztetett: az ÁKK stratégiája elsősorban arra irányul, hogy a lejáró devizaadósságot devizában újítsák meg.
Borbély László András elmondta: az adósságkezelőnek érdekében áll, hogy csökkentse a devizaadósság arányát a jelenlegi 40 százalék körüli szintről. „Ha ez azzal jár együtt, hogy a forintadósság kamata a devizaadósság kamatszintjére vagy az alá csökken, akkor ez arra ösztönzi az ÁKK-t, hogy növelje a forintkibocsátását, de csak abban esetben, ha ezt a forintkötvénypiac fel tudja szívni” – mondta.
A Reuters cikkében emlékeztet: 2012-ben az ÁKK nem bocsátott ki devizakötvényt, helyette forintkibocsátással, majd az így befolyt forrásoknak a jegybanknál történő átváltásával törlesztett mintegy 4 milliárd eurónyi lejáró külföldi devizaadósságot. Az ÁKK vezérigazgatója a forintkibocsátással kapcsolatosan elmondta: a tavalyi jelentős emelkedés után az ÁKK álláspontja most az, hogy nem szabad túlterhelni a forintkötvénypiacot.
Ismert, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szerdán azt közölte, hogy a kormány és a Magyar Nemzeti Bank között megújuló együttműködés, a gazdaságpolitikát segítő kapcsolatrendszerük zálogának tekinti az MNB növekedési hitelprogramját és rendkívül fontos előremutató kezdeményezésnek tartja.
A lakosság számára értékesített állampapírok állománya márciusban 67,1 milliárd forinttal emelkedett, így a teljes mennyiség már közel 1177 milliárd forint – közölte az ÁKK csütörtökön. A prémium magyar államkötvény eladása ismét rekordot döntött, a havi nettó növekmény 21,6 milliárd forint volt, ami az eddigi legmagasabb a kötvény bevezetése óta, így az inflációkövető prémium kötvények állománya 300 milliárd forint fölé emelkedett.
Az ÁKK adatai szerint márciusban a kamatozó kincstárjegyek állománya 41,5 milliárd, az egy és kétéves kincstári takarékjegyek együttes mennyisége 2,5 milliárd, a féléves kincstárjegy állománya pedig 1,5 milliárd forinttal emelkedett. Az év első három hónapjában megvalósult 191,6 milliárd forintnyi lakossági állampapírállomány-növekményből a kamatozó kincstárjegyekre 135,2 milliárd, a féléves kincstárjegyekre 3,2 milliárd, a prémium magyar államkötvényre 43,8 milliárd, az egy és kétéves kincstári takarékjegyekre együttesen 9,4 milliárd forint jut.
A lakossági állampapírok március végi 1176,9 milliárd forintos teljes állományából a kamatozó kincstárjegyek 569,6 milliárd, az egy- és kétéves kincstári takarékjegyek együttesen 293,7 milliárd, a prémium magyar államkötvény 300,2 milliárd, a féléves kincstárjegyek 13,4 milliárd forintot képviselnek.
A tervezett 50 milliárd forint értékben, a két héttel korábbi aukciónál markánsan alacsonyabb átlagos hozammal adott el 12 hónapos diszkont kincstárjegyet csütörtöki aukcióján az ÁKK. Az ötéves, változó kamatozású kötvényből a tervezettnél többet adott el az adósságkezelő, magasabb árfolyamon. A 12 hónapos diszkontjegy aukción 4,16 százalékos átlagos hozam alakult ki, amely jóval alacsonyabb a március 28-ai aukció 4,55 százalékos átlaghozamánál, és kissé elmaradt a legfrissebb, szerdai 4,18 százalékos irányadó másodpiaci hozamtól is. Az ÁKK honlapján 2000 óta elérhető statisztikák alapján a mostani átlaghozam – a legutóbbi három aukcióhoz hasonlóan – újabb történelmi mélypontot jelent.
A 12 hónapos papír iránti kereslet ugyanakkor erősen visszaesett, a meghirdetett összegre 100 darab, összesen 87,1 milliárd forintnyi ajánlat érkezett.
A ÁKK csütörtökön az ötéves lejáratú, változó kamatozású kötvényből a tervezettnél többet, 8 milliárd forint helyett 12 milliárd forintnyit adott el. Az aukcióra 53 jelentkezőtől összesen 33,65 milliárd forint értékű ajánlat érkezett.
