A leköszönő pénzügyminiszter elmondta: távozásának egyik oka, hogy tavaly nyárig a Laiki Bank élén állt, amelynek bukása az összeomlás szélére sodorta a ciprusi pénzügyi rendszert. Anasztasziadisz elnök a legfelső bíróság három nyugalomba vonult bírájának részvételével vizsgálóbizottságot hozott létre, hogy felmérje, kiknek milyen politikai, polgári és büntetőjogi jellegű felelőssége merül fel a bankrendszer tönkretételében.
„Azt hiszem, helyes volt, hogy a bizottság munkájának megkönnyítése érdekében benyújtottam lemondásomat” – mondta Szarrisz. A ciprusi kormány közölte, hogy Szarrisz utóda Harisz Georgiádisz munkaügyi miniszter lesz.
Szarrisz utolsó, kedden kibocsátott miniszteri rendeletével lazította a tőkekorlátozásokat, és egyben bejelentették, hogy befejeződtek a tárgyalások a nemzetközi hitelezőkkel a 10 milliárd eurós mentőcsomag részletes feltételeiről. A szigetország az első részletet májusban kapja majd meg. Az egyezség értelmében 2018-ig biztosítja a mentőcsomag Ciprus finanszírozását. A szigetországnak 2,5 százalékos kamatot kell fizetnie a hitelre, aminek törlesztését 10 év múlva kell megkezdeni és 12 éven keresztül fizetni.
A korábbi 5 ezer euróról 25 ezer euróra emelték azt a tranzakciós értékhatárt, amely alatt nem kell a jegybank jóváhagyása. Ezenkívül a jegybank korábbi közlése szerint – a nemzetközi hitelezőkkel egyetértésben – engedélyezi, hogy a mentőcsomagban érintett, 100 ezer eurót meghaladó összegű bankbetétek 10 százalékához hozzáférjenek tulajdonosaik. Így 30 százalékra marad érvényben a banki zárolás. A mentőcsomagban foglaltak szerint a fennmaradó 60 százalékból 37,5 százalékot forgatnak át bankrészvénybe, míg 22,5 százalékot tartalékként tartanának meg, szükség esetén ezt is a bankszanálásra fordíthatják.
Ezenkívül havi 9000 euróig engedélyezik a csekkhasználatot. Továbbra is érvényben marad az az intézkedés, hogy a pénzkiadó automatákból felvehető összeg nem haladhatja meg a napi 300 eurót, és a külföldre utazók maximum 1000 euró készpénzt vihetnek magukkal.
A ciprusi helyzet ellenére pozitívak a bankszektor középtávú kilátásai az eurózónában, azonban a nicosiai krízis is rávilágított arra, hogy törékeny és elhúzódó kilábalásra kell számítani – derül ki az Ernst & Young (E&Y) kedden nyilvánosságra hozott iparági gyorsjelentéséből. A tavalyi mintegy 900 milliárdos visszaesést követően az idén várhatóan további 500 milliárd euróval csökken majd a bankok eszközállománya az eurózónában, 2014-től azonban már bővülésre lehet számítani a valutaunió egészét tekintve. A bankok eszközállománya már ma is nagyjából stabilizálódott például Németországban és Franciaországban, de még a jövő évben is csökkenni fog Olaszországban és Spanyolországban.
Az üzleti és lakossági hitelezés 1,7 százalékkal csökkent tavaly az eurózónában, és ez a tendencia várhatóan folytatódik az idén is. A nem teljesítő hitelek aránya 7,2 százalékos csúcson tetőzhet az idén év végén az eurózónában a tavalyi 6,7 százalékos becsült érték után. A bedőlt hitelek aránya azonban már most csökkenésnek indult Németországban és Franciaországban, míg Olaszországban 10,2 százalékos, Spanyolországban 12,8 százalékos csúcsot érhetnek el az év végéig az E&Y jelentése szerint.
Ciprus a kaszinóüzemeltetés tiltásának feloldásával, illetve a szigetországi befektetésekbe visszaforgatott vállalati nyereségek adómentessé tételével támogatná a gazdasági növekedés újraindítását – mondta Nikosz Anasztasziadisz ciprusi államfő hétfőn.
