Az MNB szakemberei által készített elemzés azzal érvel az összevonás mellett, hogy hazánkban a háztartások túlzott eladósodásában a felügyeleti hiányosságok is szerepet játszottak, ezért szükséges lehet a változtatás. A tanulmány készítői ugyanakkor hozzáteszik, hogy a hiányosságok nemcsak hazánkat jellemezték, ezért számos ország felülvizsgálta a rendszerét. Ez jellemzően azt jelentette, hogy a felügyeleti feladatkör egy részét vagy egészét a jegybankok tevékenységébe olvasztották. Ma már csupán néhány régiós országban, például Lengyelországban, illetve a skandináv államokban találkozhatunk a jegybanktól teljesen elkülönült felügyeletekkel.
Az MNB törekvéseivel összefüggő hír az is, hogy csütörtökön támogathatónak nevezte a magyar jegybank által meghirdetett hitelezésösztönző intézkedéscsomag alapvető céljait az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke. Arról a szervezetről van szó, amelynek egyik alelnöki posztját júliustól a korábbi magyar jegybankelnök, Simor András tölti be. Emellett az Európai Központi Bank (EKB) is bejelentette, hogy hitelprogramot indít a kisebb cégek támogatása érdekében. Ez az elképzelése sok tekintetben hasonlít az MNB terveihez. Az EKB csütörtökön az eurózóna alapkamatának csökkentése mellett döntött, amire tavaly július óta nem volt példa.
A teljes cikket a pénteki Magyar Nemzetben olvashatja.
