Londoni elemzők a csaknem negyven éve legalacsonyabb, 1,7 százalékos márciusi inflációs adat után az infláció gyorsuló, 1,9-2,1 százalékos májusi ütemére számítottak alapvetően a bázishatások miatt, mert a tavaly májusi 5,3 százalékos szint novemberig a legalacsonyabb volt az elmúlt év során.
Májusban 3,4 százalékkal csökkent az üzemanyag ára, de 0,6 százalékkal drágultak az élelmiszerek az idényáras termékek – friss zöldség, gyümölcs, burgonya – árának 7,2 százalékos emelkedése miatt.
Az éves áremelkedést visszafogta, hogy a rezsicsökkentés eredményeként a háztartási energia 8,5 százalékkal, ezen belül a gáz és a villany 10 százalékkal kevesebbe került, mint tavaly májusban, de 5,1 százalékkal olcsóbb volt az üzemanyag is. A tartós fogyasztási cikkek ára 1,8 százalékkal esett.
Az élelmiszerek ára jóval az átlag felett, 3,7 százalékkal emelkedett, főként az idényáras élelmiszerek 17,1 százalékos drágulása miatt. A liszt 11,3, a sertéshús 5,4, az étolaj 5,3 százalékkal, a felvágott 7 százalékkal drágult.
A dohányáruk ára 15,4, a bor 10,5 százalékkal ugrott meg egy év alatt.
A szolgáltatások ára is jelentősen, 4,1 százalékkal emelkedett, alapvetően a szemétszállítás díjának 7,7 százalékos és a helyi tömegközlekedés tarifáinak 5,3 százalékos növekedése miatt, de 5,6 százalékkal többe került a postai szolgáltatás is, a statisztikai bontásban fel nem sorolt egyéb szolgáltatások ára pedig 12 százalékkal nőtt.
A tartós fogyasztási cikkek 1,8 százalékkal olcsóbbak voltak, mint tavaly májusban, és 0,2 százalékkal csökkent az áruk egyedül májusban. A ruházati cikkek 0,3 százalékkal drágultak egy hónap alatt májusban, de még így sem érték el a tavalyi árszintet, 0,2 százalékkal elmaradtak a tavaly májusitól.
A szezonálisan kiigazított maginfláció az áprilisival megegyező 0,2 százalékos volt az előző hónaphoz és 3,2 százalékos volt az egy évvel korábbihoz képest.
A nyugdíjas fogyasztói árindex a teljes kosárra vetített éves áremelkedésnél alacsonyabb, 1,7 százalékos drágulást jelzett májusban.
Az MNB előrejelzése szerint az egész évre vett átlagos infláció 2,6 százalék lesz. Az adatokat az Orbán-kormány rezsicsökkentésért tett lépései tolják a lakosság szempontjából kedvező irányba.
A Világgazdaság április 25-i számában arra is rámutatott, hogy a rezsicsökkentés is segítheti a fogyasztást, hiszen a lakosság elkölthető jövedelme növekszik az intézkedés hatására.
Ezt támasztja alá, hogy 3,4 százalékkal bővült áprilisban a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához képest.
Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője szerint a májusi inflációs adatok „egybevágnak” az elmúlt hónapok értékeivel. Éves bázison a háztartási szolgáltatások árai és az üzemanyagárak csökkentek, azaz érezhető mind a rezsicsökkentés, mind az olaj nemzetközi árának csökkenése – mondta, hozzátéve, hogy az igazi kérdés az, hogy 2014 február-márciusban, amikor a rezsicsökkentés hatása kikerül az adatokból, akkor milyen infláció lesz.
„Úgy látom, hogy egyelőre nem ezzel foglalkoznak a befektetők”, és a forint sem annyira gyenge, továbbá a világon sincs akkora probléma, így a Magyar Nemzeti Bank folytathatja kamatcsökkentési ciklusát. Az Equilor arra számít, hogy a ciklus 4 százalékos kamatszintig folytatódik.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az infláció szeptemberig akár 1,5 százalékig mérséklődhet, nagyrészt az üzemanyagárak tavaly őszi meredek emelkedése, illetve annak bázishatása miatt. Az élelmiszerárakra nézve enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak mérséklődése, valamint a nemzetközi gabonaárak meredek zuhanása is, ami később akár lefelé mutató meglepetést is okozhat, amit a tavalyinál jóval kedvezőbb terméseredmények is támogathatnak.
Az elemző szerint az idén 2, jövőre 2,9 százalékos lehet az átlagos infláció, így mivel az infláció várhatóan az egész év során bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, a kamatcsökkentési ciklus folytatódhat.
Suppan Gergely szerint a legutóbbi piaci folyamatok megakadályozhatják a kamatok jelentős csökkentését: az elmúlt időszakban ugyanis a Fed több döntéshozója a mennyiségi lazítás ütemének csökkentése mellett foglalt állást. „Jelenleg csupán egy további 25 bázispontos kamatcsökkentés van beárazva, ezért arra számítunk, hogy a következő két hónapban 4 százalékra csökkenhet az alapkamat” – értékelt, hozzátéve, hogy további kamatcsökkentésekhez az ország kockázati megítélésének, illetve a nemzetközi hozamkörnyezet jelentős javulására van szükség.
