Az MNB előrejelzése szerint az egész évre vett átlagos infláció 2,6 százalék lesz. Az adatokat az Orbán-kormány rezsicsökkentésért tett lépései tolják a lakosság szempontjából kedvező irányba.
A Világgazdaság április 25-i számában arra is rámutatott, hogy a rezsicsökkentés is segítheti a fogyasztást, hiszen a lakosság elkölthető jövedelme növekszik az intézkedés hatására.
Ezt támasztja alá, hogy 3,4 százalékkal bővült áprilisban a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához képest.
Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője szerint a májusi inflációs adatok „egybevágnak” az elmúlt hónapok értékeivel. Éves bázison a háztartási szolgáltatások árai és az üzemanyagárak csökkentek, azaz érezhető mind a rezsicsökkentés, mind az olaj nemzetközi árának csökkenése – mondta, hozzátéve, hogy az igazi kérdés az, hogy 2014 február-márciusban, amikor a rezsicsökkentés hatása kikerül az adatokból, akkor milyen infláció lesz.
„Úgy látom, hogy egyelőre nem ezzel foglalkoznak a befektetők”, és a forint sem annyira gyenge, továbbá a világon sincs akkora probléma, így a Magyar Nemzeti Bank folytathatja kamatcsökkentési ciklusát. Az Equilor arra számít, hogy a ciklus 4 százalékos kamatszintig folytatódik.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az infláció szeptemberig akár 1,5 százalékig mérséklődhet, nagyrészt az üzemanyagárak tavaly őszi meredek emelkedése, illetve annak bázishatása miatt. Az élelmiszerárakra nézve enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak mérséklődése, valamint a nemzetközi gabonaárak meredek zuhanása is, ami később akár lefelé mutató meglepetést is okozhat, amit a tavalyinál jóval kedvezőbb terméseredmények is támogathatnak.
Az elemző szerint az idén 2, jövőre 2,9 százalékos lehet az átlagos infláció, így mivel az infláció várhatóan az egész év során bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, a kamatcsökkentési ciklus folytatódhat.
Suppan Gergely szerint a legutóbbi piaci folyamatok megakadályozhatják a kamatok jelentős csökkentését: az elmúlt időszakban ugyanis a Fed több döntéshozója a mennyiségi lazítás ütemének csökkentése mellett foglalt állást. „Jelenleg csupán egy további 25 bázispontos kamatcsökkentés van beárazva, ezért arra számítunk, hogy a következő két hónapban 4 százalékra csökkenhet az alapkamat” – értékelt, hozzátéve, hogy további kamatcsökkentésekhez az ország kockázati megítélésének, illetve a nemzetközi hozamkörnyezet jelentős javulására van szükség.
