Tovább növekszik a bérek vásárlóereje

A KSH gyorstájékoztatója szerint a bérek vásárlóerejének növekedése az év negyedik hónapjában is töretlenül folytatódott.

Egyre több fizetés marad a magyar emberek zsebében – kommentálta a KSH jelentését Hoppál Péter, hozzátéve, hogy a bérek mellett a nyugdíjak értéke is érzékelhetően növekszik. Megjegyezte, a rezsicsökkentés ugyancsak azt szolgálja, hogy több maradjon az emberek pénztárcájában.

„Nem volt ez mindig így, hiszen 2010 előtt volt olyan év, amikor 6 vagy akár 8 százalékos mértékű is volt az infláció”, és ez, valamint a magas adók és rezsiárak elvitték az emberek fizetését és nyugdíját – mondta a Fidesz szóvivője.

Ma ezzel szemben egy másik szemlélet jellemzi a kormányzati politikát: alacsony az infláció, csökkennek a rezsiköltségek, és folyamatosan nő a fizetések, valamint a nyugdíjak értéke – hangsúlyozta Hoppál Péter.

Az Erste Bank elemzője rámutatott arra, hogy a közfoglalkoztatásban állók létszáma magas szintre emelkedett, és miközben az államilag ösztönzött szektor egyre bővül, addig a vállalkozói szektorban másfél éve mérséklődik az alkalmazásban állók száma, ebből pedig kiolvasható a foglalkoztatásban az állam egyre nagyobb szerepvállalási politikája. Árokszállási Zoltán szerint a bruttó bérek éves átlagban 3-3,5 százalékkal növekedhetnek, és kisebb reálbér-emelkedés elképzelhető.

Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. senior elemzője is azt emelte ki, hogy a várakozásokat lényegesen meghaladva, 4,5 százalékkal nőttek a bruttó bérek áprilisban az egy évvel ezelőttihez képest, míg a nettó bérek növekedése 5,9 százalék volt, ami az áprilisi 1,7 százalékos infláció mellett 4,1 százalékos reálbér-növekedést eredményezett. A közfoglalkoztatottak nélkül a bruttó bérek 5,2 százalékkal, a nettó bérek 6,6 százalékkal nőttek. A versenyszférában 2,7 százalékról 5,5 százalékra gyorsult a bérnövekedés, ami a nem rendszeres bérek 23,7 százalékos megugrásának köszönhető, mivel a bónuszoktól megtisztított rendszeres bérnövekedés 3,8 százalék volt az előző havi 3,2 százalék után.

A költségvetési szférában 2,6 százalékkal nőttek a bruttó bérek az egy évvel korábbihoz képest, a közcélú foglalkoztatás hatását kiszűrve azonban a költségvetési szférában 4,5 százalékos bérnövekedés valósult meg. Az idén a nettó bérnövekedés meghaladja a bruttó bérekét a „szuperbruttó” kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek növekedése meghaladja az inflációt. Mivel több ágazatban csak a közelmúltban történtek meg az idei bérmegállapodások, a bruttó bérek növekedése kissé gyorsulhat a következő hónapokban a megállapodások lezárultát követően. A reálbérek növekedése pedig az infláció további visszaesése miatt erősödhet – hangsúlyozza Suppan Gergely.

A Magyar Takarékszövetkezeti Bank senior elemzője az idén összességében 3 százalékos bruttó és közel 4,5 százalékos nettó bérnövekedésre számít, szerinte a vártnál jóval alacsonyabb infláció hatására a reálbérek növekedése a következő hónapokban felgyorsulhat, éves átlagban pedig megközelítheti a 2,5 százalékot.

Amennyiben a pedagóguséletpálya-modell bevezetése megtörténik, a bérek, és így a reálbérek növekedése az év utolsó hónapjaiban tovább gyorsulhat. A reálbérek kedvező alakulása miatt a háztartások fogyasztása a kiskereskedelmi adatok alapján a vártnál korábban, már a második negyedévtől növekedést mutathat – véli a senior elemző, aki szerint a reálbérek meredek emelkedése részben magyarázhatja a kiskereskedelmi forgalom április havi kiugróan kedvező alakulását.

A versenyszféra rendszeres béreinek alakulása nem jelent kockázatot az árstabilitásra nézve, ezért nem jelent akadályt a kamatcsökkentések folytatására – tette hozzá.