Áprilisban a versenyszférában mért havi bruttó átlagkeresetek 5,5 százalékkal, míg a nettó bérek 7 százalékkal növekedtek az előző év azonos időszakához képest. A költségvetési szerveknél teljes munkaidőben foglalkoztatottak – közfoglalkoztatottak nélkül számított – átlagos bruttó keresete 4,5 százalékkal emelkedett 2012 áprilisához viszonyítva, míg a nettó keresetek 5,4 százalékos emelkedést mutattak. Ismert, a májusi inflációs adatok még az elemzőket is meglepték, az 1,8 százalékos adat az előző hónaphoz képest is 0,1 százalékkal csökkent.
A KSH legfrissebb adatai alapján 2013. január-áprilisban a nemzetgazdaságban mért bruttó átlagkeresetek 3,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 4,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az év első négy hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 226 736 forint volt a nemzetgazdaságban. A versenyszférában átlagosan 237 862 forintot, a közszférában – közfoglalkoztatottak nélkül számolva – 213 081 forintot kerestek a munkavállalók, míg a közfoglalkoztatásban részt vevők átlagkeresete 78 300 forint volt – írja a minisztérium.
Az átlagos nettó keresetek a versenyszférában 4,7 százalékkal nőttek, míg a költségvetés területén a közfoglalkoztatást kiszűrve 4,5 százalékos volt a nettó bér emelkedése 2012 azonos időszakához képest. 2013. január-áprilisban mind a két szférában növekedett a bérek vásárlóereje, nemzetgazdasági szinten pedig a január-áprilisi időszakban mért 2,6 százalékos infláció mellett 2 százalékkal ért többet a keresetünk reál értelemben.
A KSH legfrissebb statisztikái alapján tovább folytatódik a január óta tartó kedvező trend, melynek során az alacsony inflációs környezetben emelkednek a reálbérek. A keresetek vásárlóerejének növekedése fontos hajtóereje lehet a lakossági fogyasztás bővülésének – zárul az NGM közleménye.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője kiemelte, hogy a bruttó keresetek emelkedése meghaladta az általuk áprilisra várt 3 százalékot. A meglepetés jelentős részét az okozta, hogy a nem havi rendszerességű juttatások, a prémiumok kifizetése megugrott.
Egyre több fizetés marad a magyar emberek zsebében – kommentálta a KSH jelentését Hoppál Péter, hozzátéve, hogy a bérek mellett a nyugdíjak értéke is érzékelhetően növekszik. Megjegyezte, a rezsicsökkentés ugyancsak azt szolgálja, hogy több maradjon az emberek pénztárcájában.
„Nem volt ez mindig így, hiszen 2010 előtt volt olyan év, amikor 6 vagy akár 8 százalékos mértékű is volt az infláció”, és ez, valamint a magas adók és rezsiárak elvitték az emberek fizetését és nyugdíját – mondta a Fidesz szóvivője.
Ma ezzel szemben egy másik szemlélet jellemzi a kormányzati politikát: alacsony az infláció, csökkennek a rezsiköltségek, és folyamatosan nő a fizetések, valamint a nyugdíjak értéke – hangsúlyozta Hoppál Péter.
Az Erste Bank elemzője rámutatott arra, hogy a közfoglalkoztatásban állók létszáma magas szintre emelkedett, és miközben az államilag ösztönzött szektor egyre bővül, addig a vállalkozói szektorban másfél éve mérséklődik az alkalmazásban állók száma, ebből pedig kiolvasható a foglalkoztatásban az állam egyre nagyobb szerepvállalási politikája. Árokszállási Zoltán szerint a bruttó bérek éves átlagban 3-3,5 százalékkal növekedhetnek, és kisebb reálbér-emelkedés elképzelhető.
Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. senior elemzője is azt emelte ki, hogy a várakozásokat lényegesen meghaladva, 4,5 százalékkal nőttek a bruttó bérek áprilisban az egy évvel ezelőttihez képest, míg a nettó bérek növekedése 5,9 százalék volt, ami az áprilisi 1,7 százalékos infláció mellett 4,1 százalékos reálbér-növekedést eredményezett. A közfoglalkoztatottak nélkül a bruttó bérek 5,2 százalékkal, a nettó bérek 6,6 százalékkal nőttek. A versenyszférában 2,7 százalékról 5,5 százalékra gyorsult a bérnövekedés, ami a nem rendszeres bérek 23,7 százalékos megugrásának köszönhető, mivel a bónuszoktól megtisztított rendszeres bérnövekedés 3,8 százalék volt az előző havi 3,2 százalék után.
A költségvetési szférában 2,6 százalékkal nőttek a bruttó bérek az egy évvel korábbihoz képest, a közcélú foglalkoztatás hatását kiszűrve azonban a költségvetési szférában 4,5 százalékos bérnövekedés valósult meg. Az idén a nettó bérnövekedés meghaladja a bruttó bérekét a „szuperbruttó” kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek növekedése meghaladja az inflációt. Mivel több ágazatban csak a közelmúltban történtek meg az idei bérmegállapodások, a bruttó bérek növekedése kissé gyorsulhat a következő hónapokban a megállapodások lezárultát követően. A reálbérek növekedése pedig az infláció további visszaesése miatt erősödhet – hangsúlyozza Suppan Gergely.
A Magyar Takarékszövetkezeti Bank senior elemzője az idén összességében 3 százalékos bruttó és közel 4,5 százalékos nettó bérnövekedésre számít, szerinte a vártnál jóval alacsonyabb infláció hatására a reálbérek növekedése a következő hónapokban felgyorsulhat, éves átlagban pedig megközelítheti a 2,5 százalékot.
Amennyiben a pedagóguséletpálya-modell bevezetése megtörténik, a bérek, és így a reálbérek növekedése az év utolsó hónapjaiban tovább gyorsulhat. A reálbérek kedvező alakulása miatt a háztartások fogyasztása a kiskereskedelmi adatok alapján a vártnál korábban, már a második negyedévtől növekedést mutathat – véli a senior elemző, aki szerint a reálbérek meredek emelkedése részben magyarázhatja a kiskereskedelmi forgalom április havi kiugróan kedvező alakulását.
A versenyszféra rendszeres béreinek alakulása nem jelent kockázatot az árstabilitásra nézve, ezért nem jelent akadályt a kamatcsökkentések folytatására – tette hozzá.
