A dokumentum szerint 2014-ben az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,7 százalékát érheti el, és a magyar költségvetési politikának változatlanul prioritása az előző időszakból örökölt magas államadósság csökkentése. A kormány célja, hogy az államháztartási hiány és ezzel együtt az államadósság csökkentésével, a tartós egyensúlyon alapuló növekedés feltételeinek megteremtésével Magyarország gazdasági fejlettsége, illetve foglalkoztatási rátája növekedjen. A kabinet egyben emlékeztet arra, hogy a bruttó államadósság GDP-hez viszonyított aránya a 2010. évi 81,8 százalékról 2012-re 79,2 százalékra mérséklődött, és a kormány a konvergenciaprogramban a következő évekre is olyan hiánypályát tűz ki, amely biztosítja az adósságráta további csökkenését.
A körirat nem tartalmaz részletes makropályát, de szerepel benne, hogy az NGM 295,1 forintos euró-, 225,9 forintos dollár-, valamint 239,2 forintos átlagos svájcifrank-árfolyammal számol a következő évben.
A dokumentumban az áll: a személyi juttatások megtervezésénél az egyes szerveknek a 2013. évi eredeti előirányzatból kell kiindulniuk, amely egészségügyi intézmények esetén a 2013. évi illetmény- vagy bérfejlesztés összegével növelhető, valamint a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak személyi juttatása miatti többletkiadás 60 százalékával január–szeptemberben, és 70 százalékával október–decemberben. A Magyar Nemzet csütörtöki számában azt írta: az idén várhatóan 37, jövőre 172 milliárd forintos többletkiadást igényel a pedagógusbérek emelése – derül ki egy, a kormánynak készített minisztériumi előterjesztésből.
Összességében azonban a költségvetési szférában foglalkoztatottak személyi juttatásainak – kivéve a törvény szerinti illetmények, munkabérek – előirányzata a 2013. évi nem rendszeres személyi juttatások eredeti előirányzatához képest nem növekedhet. A központi költségvetési fejezetek 2014-es költségvetésének összeállításához általános szempont többek között, hogy a jövő évi előirányzatokba be kell építeni az idén májusban bejelentett zárolást az egyes tárcáknál.
A 2014–2020-as új európai uniós programozási periódus kapcsán a dokumentumban az NGM kifejti: az új operatív programok szakmai tartalmának meghatározásáért felelős tárca, illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a központi koordinációért felelős tárca közreműködésével együttesen tervezi meg a Partnerségi Megállapodás keretében nyújtott európai uniós támogatások és a hozzá kapcsolódó hazai társfinanszírozás összegeit operatív programonként.
Az elkülönített állami pénzalapoknál szintén figyelembe kell venni a májusban bejelentett zárolásokat. Ennek értelmében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap hiánya jövőre 20 milliárd forint lehet, a Bethlen Gábor Alap 2014. évi többlete 0,5 milliárd forint, míg a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapnak minimum 19,6 milliárd forintos plusszal kell zárnia a tervek szerint. A Nemzeti Kulturális Alap 2014. évi többlete 2 milliárd forint, a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap többlete 1 millió forint, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapé pedig 5 milliárd forint lenne a tervek szerint.
A dokumentumban olvasható ütemezés szerint a költségvetési fejezeteknek július 23-ig kell megküldeniük összevont költségvetési tervüket az NGM-nek, amely már másnap egyeztető értekezleteket tart. A kormány szeptember 12-én adja át a törvényjavaslat tervezetét a Költségvetési Tanácsnak. Varga Mihály szeptember 30-ig nyújtja be első saját költségvetési törvényjavaslatát a parlamentnek – olvasható a tájékoztatóban.
