Amióta lelepleződött az Egyesült Államok egész világot behálózó megfigyelési programja, a személyes adatok védelme ismét a figyelem középpontjába került. Az orwelli utópiát megtestesítő, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által indított Prism program ugyanis igazolta azt, amit az informatika biztonsági szakértői már régóta emlegetnek: a technológia rendelkezésre áll ahhoz, hogy bárkit megfigyeljenek. Tudjuk, hol jártál, és azt is, hol vagy most, mindezt a te engedélyeddel. És többé-kevésbé azt is tudjuk, min gondolkodsz – ezt Eric Schmidt, a Google korábbi vezére nyilatkozta, alátámasztva azt a gyanút, hogy bárki nyomon követhető.
– Az emberek hajlamosak azt hinni, hogy a Facebook, a Youtube vagy a Google ingyenes. Valójában nem az. Minden felhasználó személyes adataival fizet a szolgáltatásért – így felelt a Magyar Nemzet által megkérdezett IT biztonsági szakember, miután megkérdeztük: mennyiben jogos a megérzésünk, hogy a világhálót uraló multinacionális vállalatok érezhetően egyre többet tudnak a felhasználókról?
Amíg a felháborodott világ a nagytestvér-szereptől szabadulni képtelen Washingtonra mutogat, addig az adatgyűjtés kedvenc internetes alkalmazásainkon keresztül, saját hozzájárulásunkkal zavartalanul zajlik. A magyar társadalom előkelő helyet foglal el a világ internetfelhasználói között: hazánk a negyvennyolcadik legbuzgóbb internetfogyasztó, ami pedig a legkeresettebb közösségi oldalt illeti, a statisztikák szerint több mint négymillió magyar regisztrált a Facebookra, miközben az egész világon 1,1 milliárd emberről gyűjt információt a közösségi oldal.
Az internetes multik adatgyűjtése ráadásul nem merül ki a weboldalukon eltöltött aktivitásunk megfigyelésével. Maradva a kémkedésben élen járó Facebook példájánál, a közösségi oldal akkor is lát minket, ha be sem jelentkeztünk a profilunkba. Ezért fordulhat elő, hogy a világhálót böngészve a legtöbb honlapon szembetalálkozunk saját Facebook-profilképünkkel, s nem kell ahhoz a közösségi oldalon bejelentkeznünk, hogy felhasználónevünkkel egy cikkre reagáljunk, vagy egyes tartalmakat ajánljunk, megosszunk ismerőseinkkel. Noha a felhasználó azt hiszi, hogy az „xy.hu” honlapon tartózkodik, valójában a Facebook szerverén keresztül látja az információt – mondja a biztonsági szakember, s hozzáteszi: ez azt jelenti, hogy a Facebook azt is látja, hogy melyik felhasználó mikor és milyen tartalmakat látogatott. Mindezt az úgynevezett IFrame technológia teszi lehetővé. Ennek segítségével, bár azt hisszük, egy oldalt látogatunk, valójában egyszerre két internetes tartalom jelenik meg böngészőnk ablakában – tehát az általunk látogatott weblap kapcsolatban áll a Facebookkal és a megosztást biztosító többi közösségi oldallal is. Míg a megkeresett honlap tartalma a közösségi oldalakon terjedhet, addig a Facebook rálát a világháló szinte teljes folyamára – állítja a szakértő, de hozzá is teszi: az persze már senkit sem érdekel, hogy a felhasználó személyes adatai ezáltal sérülhetnek.
A felhasználó kiléte az úgynevezett cookie-kon, vagyis „sütiken” keresztül válik azonosíthatóvá. Az informatikában használt szakszó egy adatcsomagot jelent, amelyen keresztül böngészőnk az egyes weboldalakkal kommunikál. Amikor a Facebookra bejelentkezünk, a közösségi oldal böngészőnkre egy cookie-t küld. Ezt az adatcsomagot a böngészőnk visszaküldi, így a Facebook már be tudja azonosítani, hogy éppen melyik felhasználó vált aktívvá – magyarázza az IT szakember. Elmondta: a cookie-k az internetezés fejlődésével váltak nélkülözhetetlenné. Míg ugyanis korábban a világháló egyirányú csatorna volt, az interaktív böngészéshez ezeken az adatcsomagokon keresztül biztosított a kétirányú kommunikáció. Csakhogy a cookie-k is egyre fejlettebbé váltak, mostanra egyáltalán nem könnyű megszabadulni tőlük. Az azonosításunkra szolgáló adatcsomag ugyanis lementi magát a számítógépünkbe, majd miután felléptünk a világhálóra, kommunikálni kezd az őt küldő szerverrel.
Vannak úgynevezett szupercookie-k, amelyek elrejtik magukat a számítógépben, így törlésük után is kommunikálnak az anyaszerverrel. Ez a típus ugyanis több, titkos helyre is lementi magát, s hiába törlik ki őket, ha egyetlen is a gépen marad, automatikusan sokszorosítja magát. Ezeket egyébként a Facebook is használta – mutatott rá a szakértő.
A legnagyobb veszélynek a szakma szerint az okostelefonok használata közben vagyunk kitéve. Ugyanis nem tudhatjuk, hogy milyen program fut az eszközön a tudtunkon kívül. Míg a számítógépek, laptopok rendszereit szakemberek telepítik fel, az okostelefont kézhez kapjuk, s szinte alig tudunk biztonsági beállításokat módosítani. A szakértő óva int attól, hogy a Facebookot okostelefonon használjunk, az adatlapunkon tárolt információ sorsa ugyanis követhetetlenné válik. Intelligens telefonunk ráadásul nemcsak azt árulhatja el, amit az interneten cselekszünk, de mindehhez fizikai helyzetünket is meghatározza. Utóbbihoz ráadásul még az sem szükséges, hogy csatlakozzunk a világhálóhoz. A környezetünkben lévő wifipontok ugyanis attól függetlenül felismerik készülékünket, hogy bármelyikre felcsatlakoznánk, a telefonunk által leadott jelerősségekből pedig nagy pontossággal megadható helyzetünk és mozgásunk is.
Buzna–Horváth
Részletek a Magyar Nemzet keddi számában.
