Újabb elismerést kapott hazánk Londonból

Javították a magyar befektetések súlyozására adott ajánlásukat londoni elemzők.

Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza csütörtökön összeállított átfogó elemzésében közölte, hogy a ház felülsúlyozásra módosította a magyar szuverén külső adóssággal kapcsolatos befektetői pozícióajánlását, és „hasonlóan konstruktív” nézetet vall a hazai piacon kibocsátott állampapírok esetében. Néhány héten belül ez a második hasonló lépés a City befektetési szolgáltatói közösségében.

A JP Morgan londoni befektetési és elemző részlege május végén közölte, hogy az általa vezetett globális felzárkózó piaci kötvényindex (EMBIG) modellportfoliójának átegyensúlyozása keretében felülsúlyozásra módosította a magyar befektetésekre szóló ajánlását az addig érvényben volt piaci súlyozási ajánlásról.

A Standard Bank vezető londoni közgazdásza csütörtöki elemzésében kiemelte azt a véleményét, hogy az Orbán-kormánynak „így vagy úgy”, de sikerült markáns javulást elérnie a magyar közfinanszírozási rendszerben. Ezt jelezte, hogy a hazai össztermékhez (GDP) mért államháztartási hiány tavaly jóval az EU-átlag alatt volt, és elmaradt a 3 százalékos maastrichti felső tűréshatártól is.

Idén 0,3, 2014-ben pedig 1,5 százalékkal nőhet a bruttó hazai termék Magyarországon, miközben a beruházások csökkenése várhatóan csak 2014-ben áll meg – ismertette a Kopint-Tárki vezérigazgatója a kutatóintézet legfrissebb, nyári előrejelzését.

Az első három hónap erős teljesítménye alapján az idei év egészében növekedés várható a magyar gazdaságban, annak ellenére, hogy az árvíz valamelyest visszavetheti a mezőgazdasági termelést – jósolták jelentősen feljavított június végi előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.

Ennek folyományaként a GDP-arányos államadósság-ráta a 2010-ben mért 81,8 százalékos tetőzésről tavaly 78,6 százalékra – vagyis szintén jóval a 90 százalék körüli EU-átlag alá – csökkent.

Igaz, hogy ennek a kiigazításnak a jelentős részét gyakran vitatott, vagy egyszeri hatású intézkedésekkel sikerült elérni – például a nyugdíjrendszer második pillérének lebontásával vagy a szolgáltatási szektorokra kirótt különadókkal és a pénzügyi tranzakciós illetékkel –, ám ezek kényszerhelyzeti lépések voltak, és Európában ma már sok más kormány is nehéz és gyakran „unortodox” gazdaságpolitikai döntések meghozatalára szorul – hangsúlyozza csütörtöki elemzésében Timothy Ash.

A Standard Bank vezető londoni elemzője kiemeli, hogy Lengyelország is a magyarországihoz hasonlónak tűnő reformtervekkel készül felülvizsgálni nyugdíjrendszerének második pillérét. Ash szerint mindemellett az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) is „kiváló munkát végzett” az elmúlt néhány évben az ország proaktív előfinanszírozásában. Ennek elsődleges példája volt a Standard Bank elemzője szerint a februári 3,25 milliárd dolláros devizakötvény-kibocsátás, amellyel a kormány jelentős mértékben fedezte idei külső finanszírozási igényét.

Mindemellett mára jórészt elültek azok a félelmek is, hogy Matolcsy György MNB-elnöki kinevezésével az „über-unortodoxia” korszaka kezdődik a monetáris politikában, sőt Matolcsy György inkább „figyelemreméltóan ortodoxnak” bizonyult hivatalba lépése óta – fogalmaz a Standard Bank londoni közgazdásza a befektetési ajánlás javításához fűzött csütörtöki indoklásában.

A JP Morgan elemzőinek egyik fő érve szintén az volt, amikor május végén ők is felülsúlyozásra módosították a magyar befektetésekre szóló ajánlásukat, hogy a magyar jegybank monetáris politikája kiszámítható maradt.

Csütörtöki elemzésében Timothy Ash ugyanakkor a potenciális kockázatok közé sorolja, hogy eddig nem sikerült érdemi és tartós növekedést elindítani a gazdaságban, és az elemző szerint ennek az lehet a rizikója, hogy a jövő évi választások előtt a kormány költségvetési ösztönzéssel próbálkozhat. A Standard Bank szakértője szerint ennek kockázata még nőhetett is az EU túlzottdeficit-eljárásának megszüntetésével.

A valószínűségek egyenlege azonban inkább a jelenlegi gazdaságpolitika folytatása felé hajlik. Az elképzelhető, hogy az államháztartási hiány eléri például a GDP-érték 3,5 százalékát, valószínűtlen ugyanakkor, hogy 4 százalék fölé emelkedjen, vagyis viszonylag korlátok között marad ahhoz képest, hogy választási év következik – jósolta csütörtöki elemzésében a Standard Bank vezető londoni közgazdásza.