A bankok első ötlete annyi, hogy a devizahitelek futamidejét csökkentsék öt évre, de a hitelesek ne fizessenek többet, mint most. Mivel egy rövidebb futamidejű hitel törlesztőrészlete magasabb, és a különbözetet nem akarják benyelni a bankok, ezért a különbség egy számlán halmozódik és kamatozik, ezt fizetheti vissza a devizaadós immár forintban – írja a Pénzcentrum.hu. Ezzel csak azt nyeri az adós, hogy forintosítja tartozását.
Az elkülönített számlán a bankok által felvett hitel plusz kétszázalékos kamattal nőne a tartozás, ami kisebb értéket jelent, mint a jelenlegi forinthitel- és frankhitelkamat. Ennek a csomagnak így az adósok szempontjából szinte semennyi pozitív hatása sincs abban az esetben, ha maradnak a jelenlegi árfolyamok. Csak akkor örülhetnek, ha később gyengül a forint és ennek az intézkedésnek köszönhetően nem nő a törlesztőrészlete. Ezzel viszont elvesztik annak az esélyét, hogy a tartozás csökkenjen a forint erősödésével.
Még egy ötlet kiszivárgott a bankszövetség és a kormány tárgyalásáról, ami egy nagyobb adósságelengedést és forintosítást is tartalmaz. Ennek lényege, hogy a bankok kapnak egy tízszázalékos devizakedvezményt a Magyar Nemzeti Banktól, amihez még saját erőből adnak tízet, így összesen húszszázalékos kedvezménnyel tudják ügyfeleik hitelét forintra váltani. Egy egyszázalékos kamattámogatást is kérnek az államtól ehhez a tervhez, így a kamatszínt is a devizahitelek közelébe csökkenhet.
A bankok az ötletük mellé egy forinthitel-kamatplafont is elképzelnek, az gátat szabna a hitel drágításának, ami sokakat megakadályozott az eredeti végtörlesztéskor, hogy megszabaduljanak tartozásuktól.
Jelentősen csökkenteni fogja a devizahitelesek havi törlesztőrészletét a készülő mentőcsomag – mondta a Reuters tudósítása szerint Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke a kormány képviselőivel folytatott tárgyalások után.
Varga Mihály az M1 Híradójában elmondta: a bankszövetség javaslata tárgyalási alapként szolgálhat, bár a szövetség nyilvánvalóan arra törekedett, hogy a bankok pozícióját próbálja meg levédeni. A nemzetgazdasági miniszter a jegybank tanulmányáról azt mondta: az MNB egyelőre nem vesz részt a tárgyalásokon, de a későbbiekben erre is sort kerítenek, mert a devizahitelek kivezetése a pénzintézeti piacról csak a monetáris hatóság részvétele mellett képzelhető el.
A devizahitelesek érdekében hozott számos intézkedés után itt az ideje a családi csődvédelemről szóló jogszabály megalkotásának – jelentette ki Pálffy István a Lánchíd Rádió Reggeli hírjárat című műsorában. 100-110 ezer olyan devizahitel-adósnak nyújthat azonnali segítséget a magáncsőd intézménye, aki már három hónapja nem tudja fizetni törlesztőrészletét, és ezért rövidesen elveszítheti az ingatlanát – ezt már a Hír TV Magyarország élőben című műsorában mondta a KDNP frakcióvezető-helyettese.
Ősszel a kormány beterjeszti az Országgyűlésnek a családi csődvédelemről, más néven a magáncsődről szóló jogszabályjavaslatot, amelynek nyomán 2014 januárjától működhet ez az intézmény – közölte Pálffy múlt csütörtökön a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. A politikus elmondta, hogy a kormány szerdai ülésén tárgyalta a tervezetet. Pálffy jelezte, az intézményt összhangba kell hozni a kormányzatnak a devizahitelesek megmentése érdekében hozott intézkedéseivel, a végtörlesztéssel, az árfolyamgáttal és az eszközkezelő működtetésével.
