A korábban nagy piaci nyomás alatt álló országok immár olcsóbban, alacsonyabb kamatok mellett tudnak kötvényeket kibocsátani, és a bizalom is erősödik. A kilábalás már feltűnt a láthatáron, de továbbra is figyelemre és fegyelmezettségre van szükség, mert „egy fecske nem csinál nyarat” – értékelte a helyzetet José Manuel Barroso. „Egyetlen jó (gazdasági) negyedév nem jelenti azt, hogy kikerültünk a gazdasági viharzónából, de azt bizonyítja, hogy jó úton járunk” – mondta a bizottsági elnök.
Barroso az elmúlt évek eseményeit összefoglalva megjegyezte: a pénzügyi válság Amerikából indult 2008-ban, de Európa „felvette a kesztyűt”, és azóta sok olyan dolog történt, ami öt éve elképzelhetetlennek tűnt.
A pénzügyi szektor alapvető átalakuláson esett át, a kormányok hatékonyabban működnek együtt, és 700 milliárd eurót fordítottunk a válságba került országok visszahúzására a szakadék széléről vázolta Barroso az eredményeket, e legutóbbit a valaha volt legnagyobb stabilizációs kísérletnek nevezve.
Kitért arra is, hogy Spanyolországban a reformoknak hála nő a versenyképesség és az export, az ír gazdaság harmadik éve bővül, és tavaly nyár óta a piacról finanszírozza magát az ország, Görögország pedig figyelemre méltó kiigazítást hajtott végre, és immár elérhető távolságba került a pozitív elsődleges egyenleg.
Gazdasági szempontból a bizottság elnöke a bankunió megteremtését nevezte az első és legfontosabb feladatnak. Barroso hangsúlyozta: annak érdekében, hogy a bankok megmentésének, szanálásának költségeit ne az adófizetők állják, most az egységes bankszanálási mechanizmus létrehozására kell összpontosítani.
A bizottság elnöke szerint továbbra sem áramlik elég hitel az európai gazdaságba. „Ez végső soron egyetlen dologról szól: a növekedésről, amely elengedhetetlen a legégetőbb probléma megoldásához, ami nem más, mint a munkanélküliség. A munkanélküliség jelenlegi szintje gazdaságilag fenntarthatatlan, politikailag tarthatatlan, társadalmilag pedig elfogadhatatlan” – húzta alá a politikus. Barroso azt is leszögezte, hogy az EU minden eszközét beveti, de kiemelte, hogy nem minden eszköz van uniós szinten, vagyis a tagállamoknak is van tennivalójuk az ügyben.
A bizottság elnöke szerint emellett teljes összeköttetést kell teremteni Európa különböző részei között. A portugál politikus a digitális gazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázását nevezte meg ennek elsődleges okaként.
„Nem paradox, hogy míg az áruk és szolgáltatások piaca egységes, a digitális gazdaság 28 tagállamra tagolódik? Hogyan használhatnánk ki így a digitális piac lehetőségeit?” – tette fel a kérdést Barroso. Bejelentette: a bizottság szerdán elfogadja a távközlési piac egységesítésére irányuló javaslatot, és még az ősszel olyan iparpolitikai tervezettel állnak elő, amely megfelel a XXI. század elvárásainak.
Barroso az energiahatékonyságot és a klímavédelmet is említette, mondván: az év végéig bemutatják, milyen stratégiát képzelnek el ezen a területen 2030-ig. Leszögezte ugyanakkor: az Európai Unió nem képes egyedül megvívni a klímaváltozás elleni küzdelmet.
A bizottság elnöke szerint sok mindent lehet és kell is még tenni az európai parlamenti választások előtt.
„Most nem szabad bedobni a törölközőt, hanem feltűrt ingujjal kell nekilátni a munkának” – hangsúlyozta José Manuel Barroso, aki szerint ez a válság az igazi stresszteszt Európa számára.
„Senki se gondolja, hogy utána majd minden úgy lesz, mint régen (...), aki így vélekedik, az téved. Ez a válság most más. Ez nem ciklikus válság, hanem strukturális válság” – nyomatékosította a bizottság portugál vezetője. A brüsszeli testület első embere arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szabad egyes tagállamokra mutogatni, és pellengérre állítani államokat a válság vagy annak elmélyülésének felelőseiként.
„Ha egy csónakban evezünk, akkor senki sem mondhatja, hogy \'a te oldalad süllyed\'. Egy csónakban ültünk, amikor minden jól ment, és egy hajóban ülünk most is, amikor nehézségek támadtak” – fogalmazott José Manuel Barroso.
Erős mechanizmusra van szükség az Európai Unió alapelveinek védelmében – szögezte le az Európai Bizottság elnöke. „Vannak bizonyos értékek, amelyek nem képezik alku tárgyát, és amelyeket az EU-nak és tagállamainak mindig meg kell védeniük” – hangsúlyozta a portugál politikus. Hozzátette: a bizottság közleményben fogja tudatni, hogyan képzeli el azt az eszközt, amellyel a bizottság felléphet az alapértékek, így a jogállamiság védelmében is, amelynek érdekében az egész EU létrejött.
Ez nem jelenti a nemzeti szuverenitás vagy a demokrácia korlátozását, a mechanizmusnak a tagállamok egyenlőségének elvén kell alapulnia, s csak akkor léphet működésbe, előre lefektetett szempontok alapján, ha komoly, rendszerszintű fenyegetés leselkedik a jogállamiságra – fejtette ki Barroso.
A vegyi fegyverek bevetése Szíriában embertelen cselekedet volt, amelyet el kell ítélni, és amelyre erélyes választ kell adni – jelentette ki José Manuel Barroso, anélkül hogy az Egyesült Államok által kilátásba helyezett esetleges katonai csapásról szót ejtett volna. Az Európai Bizottság elnöke szerint a nemzetközi közösségnek az ENSZ-szel közösen kollektív felelősséget kell vállalnia azért, hogy véget vessen a konfliktusnak.
Üdvözölte a szíriai vegyi fegyverek semlegesítésére tett javaslatot. Most a szíriai kormányon a sor megmutatni, hogy ezt kész késedelem nélkül végrehajtani – jelentette ki. „Mi Európában úgy gondoljuk, hogy kizárólag politikai megoldás teszi lehetővé a szíriai népet megillető tartós békét” – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke.
