A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a piaci várakozásokkal megegyező mértékben, 20 bázisponttal 3,4 százalékra csökkentette az alapkamatot keddi ülésén. A jegybank immár sorban a tizenötödik alkalommal csökkentette az alapkamatot.
Horváth Ákos, az Equilor elemzője szerint a hazai monetáris politika mozgástere a Fed eszközvásárlási programjának későbbi visszavágása miatt nőtt meg, így az is elképzelhető, hogy a tanács tagjai közül néhányan nagyobb mértékű lazításra szavaztak. A forintpiac három hónapos időtávon 3,11 százalékos kamattal számol, ami nem tér el az elemzők által várt értéktől.
Elmondta: a feltörekvő piaci hozamok ismét csökkentek, a devizák pedig erősödni tudtak az elmúlt időszakban. A hazai cds-felár olvadásával párhuzamosan javult az ország megítélése. Meglátása szerint viszont továbbra is sok a kérdőjel – devizahitelesek mentőcsomagja, szektoradók, 2014-es költségvetési hiány –, így az Equilor szakértői nem változtatnak az év végére prognosztizált 3 százalékos kamatcélon.
A szakember közölte, a novemberi rezsicsökkentés lefelé szorítja az inflációs mutatót, ezért az az MNB 3 százalékos középtávú célja alatt maradhat a következő fél évben. Horváth Ákos úgy vélekedett: a hazai fizetőeszköz gyengülése helyett átmeneti erősödésre lehet számítani, és a piac teszteli majd a 210-es és a 290-es szintet a dollár/forint, illetve az euró/forint esetében.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere elmondta: a várakozásoknak megfelelő 20 bázispontos kamatvágással kapcsolatban viszonylag kevés volt a bizonytalanság, hisz a szeptember eleje óta tartó piaci optimizmus a tőkepiacokon kitartani látszik.
A várakozások szerint egyre inkább kitolódik a Fed eszközvásárlási programjának fékeződése. Az amerikai költségvetés leállása okán elszenvedett reálgazdasági károk miatt a Fed feltehetően még később kezdi meg a likviditásbőség mérséklését, a várakozások ezzel kapcsolatban fokozatosan 2014 elejére tolódtak. A lassabb kivezetéssel kapcsolatos várakozásokat csak erősítette, hogy az amerikai szövetségi tartalékbankrendszer élén Janet Yellen váltja majd Ben Bernanket, így biztosan marad az ösztönző, alacsony kamatokra építő monetáris politika.
Bebesy szerint a szigorítás várható halasztása újabb lökést adott a kockázatosabb befektetéseknek – így a feltörekvő piaci eszközöknek –, és ez érződik a forintpiacon és az állampapír-piaci hozamok süllyedésében, amelyek megközelítették a májusi erős szinteket. Kifejtette: a forint megítélése a feltörekvő piaci devizák között továbbra is kedvező, elsősorban a többletet mutató folyó fizetési mérleg és az alacsony infláció miatt. A hazai folyamatokban nincs változás, az infláció továbbra is alacsony, és a folyamatos rezsicsökkentések miatt az is marad.
„Előretekintve továbbra is úgy gondolom, hogy fokozatosan fogy az MNB mozgástere” – emelte ki. Jelezte: a globális alapforgatókönyv az utóbbi hetek korrekciója ellenére nem változott, a lassan javuló gazdasági helyzet miatt előbb-utóbb szigorít majd a Fed. A hazai folyamatokban is inkább romlás várható, jövőre emelkedik majd az infláció, és a jegybank növekedési hitelprogramja miatt biztosan romlik a külső egyensúly is, fűzte hozzá.
A Nézőpont Intézet Gazdaságkutató Műhelyének közleménye rámutat: a 20 bázispontos csökkentést a határidős piac is beárazta, az elemzői konszenzusnak megfelel, a piaci szereplők így egyre inkább kiszámítható gyakorlatként tekintenek a 2012-ben kezdődött kamatcsökkentési trend óvatos folytatására.
Kiemelik: az MNB monetáris lazítását alapvetően a Fed eszközvásárlási programjának további fenntartására vonatkozó várakozások miatti kedvező nemzetközi pénzügyi hangulat, illetve a hazai inflációs környezet teszi lehetővé. Az év végére akár a 3 százalékos jegybanki alapkamatszint is elérhető – tették hozzá.
A gazdasági növekedést támogatni hivatott kamatcsökkentési döntések következetesen előremutatnak, hiszen a globális pénzpiaci hangulat esetleges változására a magyar jegybanknak is reagálnia kellene. A jelenleginél kedvezőtlenebb nemzetközi pénzügyi hangulat esetén az MNB épp a kamatcsökkentési trend következtében alacsonyabb kamatszintről tudna elmozdulni – vélik a Nézőpont Intézet elemzői.
