Bebesy szerint a szigorítás várható halasztása újabb lökést adott a kockázatosabb befektetéseknek – így a feltörekvő piaci eszközöknek –, és ez érződik a forintpiacon és az állampapír-piaci hozamok süllyedésében, amelyek megközelítették a májusi erős szinteket. Kifejtette: a forint megítélése a feltörekvő piaci devizák között továbbra is kedvező, elsősorban a többletet mutató folyó fizetési mérleg és az alacsony infláció miatt. A hazai folyamatokban nincs változás, az infláció továbbra is alacsony, és a folyamatos rezsicsökkentések miatt az is marad.
„Előretekintve továbbra is úgy gondolom, hogy fokozatosan fogy az MNB mozgástere” – emelte ki. Jelezte: a globális alapforgatókönyv az utóbbi hetek korrekciója ellenére nem változott, a lassan javuló gazdasági helyzet miatt előbb-utóbb szigorít majd a Fed. A hazai folyamatokban is inkább romlás várható, jövőre emelkedik majd az infláció, és a jegybank növekedési hitelprogramja miatt biztosan romlik a külső egyensúly is, fűzte hozzá.
A Nézőpont Intézet Gazdaságkutató Műhelyének közleménye rámutat: a 20 bázispontos csökkentést a határidős piac is beárazta, az elemzői konszenzusnak megfelel, a piaci szereplők így egyre inkább kiszámítható gyakorlatként tekintenek a 2012-ben kezdődött kamatcsökkentési trend óvatos folytatására.
Kiemelik: az MNB monetáris lazítását alapvetően a Fed eszközvásárlási programjának további fenntartására vonatkozó várakozások miatti kedvező nemzetközi pénzügyi hangulat, illetve a hazai inflációs környezet teszi lehetővé. Az év végére akár a 3 százalékos jegybanki alapkamatszint is elérhető – tették hozzá.
A gazdasági növekedést támogatni hivatott kamatcsökkentési döntések következetesen előremutatnak, hiszen a globális pénzpiaci hangulat esetleges változására a magyar jegybanknak is reagálnia kellene. A jelenleginél kedvezőtlenebb nemzetközi pénzügyi hangulat esetén az MNB épp a kamatcsökkentési trend következtében alacsonyabb kamatszintről tudna elmozdulni – vélik a Nézőpont Intézet elemzői.
