A Magyar Üzleti Vezetők Fórumának (Hungarian Business Leaders Forum, HBLF) rendezvényén az államtitkár kiemelte, hogy ehhez Magyarországnak is újra kell gondolnia erősségeit és még inkább magasabb hozzáadott értékű termékekkel és szolgáltatásokkal kell bekapcsolódnia a globális termék- és értékláncokba.
Cséfalvay szerint az ehhez szükséges adottságai megvannak Magyarországnak: a gazdaság átalakítása megtörtént, rugalmas a munkaerőpiac és jó az infrastruktúra. Az államtitkár felidézte Mark Carney korábban, még kanadai jegybankelnökként tett kijelentését arról, hogy Kanada sikerének, „válságállóságának” titka a nyitottság, a gazdasági rugalmasság és a pénzügyi stabilitás.
E három tényező Kelet-Közép-Európában is megvan, Magyarországon is – mondta Cséfalvay. Hozzátette: a nyitottságot jól példázza, hogy a külföldi működő tőke összállománya a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva a visegrádi államok közül Magyarországon a legmagasabb, 80 százalék. A magyar rugalmasságra példaként említette a munkaerőpiacot, és felhívta a figyelmet arra, hogy ezt a vállalatok többsége is így gondolja.
Cséfalvay a pénzügyi stabilitás kapcsán kiemelte: Magyarországon 1990 óta gyakorlatilag soha nem volt 3 százalék alatt a költségvetési hiány, az utóbbi években azonban sikerült leszorítani a deficitet.
Hangsúlyozta: az ipar hozzájárulása a GDP-hez 24 százalék Magyarországon, az építőiparral együtt pedig 27 százalék. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unióban (EU) bevett fogalomként használják az újraiparosítást, és az EU célja, hogy a jelenlegi 17 százalékról az évtized végére 20 százalékra növeljék az ipar GDP-hez való hozzájárulását.
Cséfalvay szerint ahhoz, hogy a térség és Magyarország műhelyből gazdasági motorrá váljon, meg kell erősíteni a kutatás-fejlesztést (k+f) és az innovációt. Magyarországon a GDP-arányos k+f ráfordítások az elmúlt évtizedben egy százalék körül alakultak, de 2010 óta emelkedik ez az arány; 2012-ben már 1,3 százalék volt. Mint mondta, bár Magyarország az innovációs teljesítmény alapján az európai középmezőnyben van, Európában első a kockázatitőke-befektetések GDP-hez mért arányában, ami hazánkban az uniós átlag háromszorosa.
Cséfalvay szerint a startup cégek kedvező helyszíne Magyarország, és a lendületes vállalkozói kultúra elindulása is szerepet játszhat abban, hogy a fiatalok itt képzeljék el jövőjüket. A migráció kapcsán megemlítette, hogy a német statisztikai hivatal adatai szerint 54 ezer magyar ment ki Németországba, de ebből 28 ezren visszatértek, vagyis kétirányú folyamatról, munkaerő-piaci migrációról van szó, nem pedig arról, hogy sokan „elmenekülnek” Magyarországról.
Az uniós csatlakozás utáni években megnőtt mind a munkavállalási, mind a tanulási célú migráció, ennek ellenére korántsem beszélhetünk új magyar exodusról, hiába sugallja ezt a közbeszéd és a média – áll a Tárki jelentésében. A balliberális sajtó és az ellenzék ugyanakkor nem tágít és világégést vizionál.
Járai Zsigmond szerint elismerésre méltó a magyar gazdaság teljesítménye, javulnak a mutatók, de egyes területek lemaradását csak hosszabb idő alatt lehet behozni. A Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnöke kiemelte: beindult a gazdasági növekedés, kétségtelen javulást mutat több makrogazdasági mutató. Hangsúlyozta: helyes volt a felismerés 2010-ben, hogy az államháztartási deficitet kontroll alatt kell tartani, az azóta végrehajtott költségvetési konszolidáció eleinte negatív hatást gyakorolt a növekedésre, de napjainkban már látszanak a konszolidáció kedvező következményei is.
