Ezért lépett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Tévedés. hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség listája bármelyik cégről megállapította, hogy átláthatatlan.

A Hvg.hu szerdán arról írt, hogy az NFÜ október 26-án nyilvánosságra hozott listáján ismert taxitársaságok, sport- és érdekvédelmi szövetségek mellett még az MLSZ edzőcentruma is az átláthatatlan tulajdonlású szervezetek között szerepelt. A valóság ezzel szemben, hogy az NFÜ egyetlen cégről sem állapította még meg, hogy átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű lenne, mivel erre majd csak november 16-a után kerül sor.  

2012. január 1-jén lépett hatályba az új alaptörvény, amely rendelkezik arról, hogy Magyarországon csak átlátható tulajdonosi szerkezettel rendelkező vállalat kaphat közpénzt vagy európai uniós forrást – mondta el az MNO-nak Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkára. 2012-től ezt az NFÜ úgy ellenőrizte, hogy kért egy nyilatkozatot, amelyben a pályázónak el kellett mondania, hogy ismeri az összes átláthatósági törvényt és teljes egészében megfelel ezeknek, amelyet büntetőjogi felelőssége tudatában kijelent.

A szeptemberben indított ellenőrzés során a vállalkozásoknak be kell jelenteniük, hogy hol adóztak. Az offshore hátterű vagy nem nyilatkozó cégekkel szerződést bont az uniós támogatásokat elosztó szervezet. Az NFÜ-t irányítóLázár János szerint az elszámoltatásból akár 50-100 milliárd forint is befolyhat, amit a korábban pályázó cégek között osztanak majd szét.

Az Állami Számvevőszék 2012-es vizsgálatából az derült ki, hogy ez nem elégséges, és más típusú nyilatkozatra van szükség – fejtette ki a helyettes államtitkár. Csepreghy emlékeztetett arra, hogy 2013. szeptember 1-jétől az NFÜ megváltoztatta a korábbi gyakorlatot, és a pályázóknak sokkal szélesebb körű brosúrát kell kitölteniük, amelyet visszamenőlegesen is meg kell tenniük. 2013 végén lezárul a mostani uniós fejlesztési periódus, így nagyon fontos, hogy tiszta képet kapjunk arról, hogy kik, milyen célra, mekkora összeget kaptak és azt hogyan használták föl – tette hozzá.

Csepreghy szólt arról is, hogy a jelen pillanatban a listán szereplő cégekről senki sem fogalmazta meg, hogy átláthatatlannak minősülnének. Három időpontot jelöltünk meg, amelyben három különböző listát hozunk nyilvánosságra, az első volt október 26-a, amikor azon cégek kerültek föl az NFÜ honlapjára, akik a harmadik felszólítás ellenére sem vették át a nyilatkozati dokumentumot, amelyek alapján nyilatkozniuk kell az átláthatóságukról – ismertette a helyettes államtitkár.

November 16-án nyilvánosságra hozzuk azt a listát, amelyen azon szervezetek szerepelnek majd, akik átvették a nyilatkozatot, de addig az időpontig nem tettek eleget a nyilatkozattételi kötelezettségüknek, de ez sem fog állítást tartalmazni arról, hogy mely cégek számítanak átláthatatlannak – hangsúlyozta Csepreghy. Ezt követően a vizsgálatok előrehaladtával hozzuk nyilvánosságra azon cégek listáját, amelyek átláthatatlannak számítanak – tette hozzá.

Még a hét folyamán kimegy egy elállási nyilatkozat mindazon cégeknek, akik most az NFÜ honlapján szerepelnek, amellyel szemben természetesen lehet fellebbezni, és amely cégek jogszerűen tudják bizonyítani, hogy miért nem tettek eleget a nyilatkozat átvételének, azokkal szemben nem lépnek életbe szankciók – fejtette ki Csepreghy. Az átláthatóság kérdésében ez a nyilatkozat teljes mértékben támogatja azon kormányzati célkitűzéseket, hogy csak olyanok juthassanak uniós pénzhez, akik megfelelnek a törvényi előírásoknak, 2014 után további szigorítások nem tervezünk – nyilatkozta a helyettes államtitkár.

Az MSZP azon felvetéséről, hogy az NFÜ mostani lépése csupán pénzbehajtás, a helyettes államtitkár úgy vélekedett, hogy az teljes mértékben értelmezhetetlen, mivel összemossa a mérnökkamarai regisztrációhoz köthető szankciót a mostani eseményekkel. Magyarországon 2007 óta, tehát bőven a szocialista kormány regnálása alatt bevezettek egy gyakorlatot, mivel csak azok a szervezetek vehetnek részt mérnökkamarai szaktudást igénylő beszerzéseken, amelyek rendelkeznek hazai regisztrációval, és ezen szereplők tárgyalási szinten beszélik a magyart – tette hozzá.  

„Az Európai Bizottság csak 2012 végén minősítette versenykorlátozó lépésnek a föntebb elmondott szabályozást, így az EB 70 milliárd forint értékben nem fizet ki számlákat, amelyeket a magyar büdzsének kell állnia.” Ebben a 70 milliárdos projektértékben újabb beruházásokat lehet indítani, így a pénz nem veszik el az ország számára – tette hozzá.