A kabinet szerint az adórendszer szerkezeti átalakítása lezártnak tekinthető, 2014 a finomhangolás időszaka; ennek megfelelően sokkal inkább a hosszú távú és stabil intézkedések irányába fordul az adópolitika.
Az egyik legfontosabb változás, hogy azok a szülők, akik a családi kedvezményt teljes összegben eddig nem tudták igénybe venni, 2014-től családi járulékkedvezmény formájában az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékukból is érvényesíthetnék.
Jövőre már az egyéni járulékok, vagyis a 7 százalékos egészségbiztosítási és a 10 százalékos nyugdíjjárulék terhére is igénybe vehető az eddigi családi adókedvezmény – mondta el délelőtt Giró-Szász András. A kormányszóvivő hangsúlyozta: ezzel az adó-, illetve járulékmegtakarítás a kiskeresetűek esetében a bruttó bér 16 százalékáról 33 százalékára emelkedik. Közölte azt is: az intézkedés mintegy 260 ezer családot érint.
Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető korábban a célokkal kapcsolatban rámutatott: szükségszerű, hogy az alacsony keresetű családoknál több pénz maradjon. Mint mondta, jövőre gyakorlatilag nem lesznek új adónemek, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez még alakulhat a parlamenti vitában. A kormány célja az adóbiztonság, a kiszámíthatóság, főként a vállalkozások miatt – hangsúlyozta.
Nemcsak társadalomfilozófiai különbség van a szocialista-liberális kormányok és a mostani kabinet között, „hanem egyszerűen gazdasági kérdés is, hogy kiket milyen módon, milyen irányból támogatunk” – mondta Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár korábban, amikor a családi adókedvezményről beszélt. Az, hogy ezt más fideszes politikusok is így gondolják, Rogán Antal szavai támasztják alá, aki szerint a 2014 a kiskeresetű családok adócsökkentésének éve lesz.
A kabinet januártól szélesíti ki a családi adókedvezmény rendszerét. A módosítás költségvetési vonzata ötvenmilliárd forint lesz – jelentette be még szeptemberben Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A kedvezmény kiterjesztése főként a három- vagy több gyermekes, valamint a két gyermeket nevelő egykeresetű családokat érinti kedvezően, a legnagyobb nyertesei pedig azok a kétgyermekes háztartások lesznek, ahol a bruttó jövedelem 90-100 ezer forint között van. A témáról bővebben ide kattintva olvashat.
A most benyújtott javaslat szerint a vállalkozások a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva) mellett továbbra is választhatják az egyszerűsített vállalkozói adót, az evát.
Jövőre is maradna a bankadó, ugyanakkor az általános kockázati céltartalék opcionális jelleggel történő átvezetésének lehetőségére tekintettel az ezen lehetőséggel élő hitelintézetek 19 százalékos adó megfizetése mellett vezethetik át az általános kockázati céltartalékaikat a lehető legjobb minőségű tőkeelemek közé; az intézkedésre alapvetően a 2014. január 1-jétől hatályos új európai bankszabályozás miatt van szükség. Ha a hitelintézet él az átvezetés lehetőségével, az átvezetett tartalék utáni adót 2014. március 10-ig kell megállapítania és megfizetnie.
Bővülne a népegészségügyi termékadó (neta) hatálya alá tartozó termékek köre: az üdítőitalokhoz hasonlóan a hozzáadott cukrot tartalmazó, 8 százaléknál magasabb cukor- és 25 százaléknál kisebb gyümölcs-, zöldségtartalommal rendelkező szörpök, sűrítmények, szirupok is netakötelesek lennének.
2014-től minden elsőlakás-szerző kérhetne részletfizetést: megszűnik a kedvezmény – 35 éves – életkorhoz kötöttsége, így minden elsőlakás-szerző magánszemély kérheti az állami adóhatóságtól, hogy az illeték megfizetésére 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyezzen.
Módosulna a telek és a termőföld fogalma is: a jövőben teleknek minősülne az illetéktörvény alkalmazásában az a földrészlet is, amelyen a szerkezetkész állapotot még el nem érő, lakóház céljára létesülő építmény áll.
