A könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat szerint a jövő januárban hatályba lépő egyezmény intézményesíti az információk kiadásának folyamatát, de ez alapján Svájc nem köteles automatikus, tömeges vagy visszamenőleges adatszolgáltatásra.
A cég csütörtöki közleményében emlékeztet: az idén januárban kaptak szárnyra a magyar adóalanyok svájci betétjeinek megadóztatásáról szóló hírek, amikor Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár bejelentette, hogy a kormány visszamenőlegesen mintegy 35 százalékos forrásadót vet ki az adóelkerülési céllal külföldre kivitt pénzekre, illetve kezdeményezi, hogy a svájci bankok adjanak ki minden Magyarországra vonatkozó, betétazonosításra alkalmas információt. Az elmúlt hónapban azt is bejelentették, hogy megszületett az új magyar–svájci adóegyezmény, amely már tartalmazza az információk kiadására vonatkozó rendelkezéseket.
Összesen 280 milliárd dollárnyi adót spóroltak meg a gazdagok világszerte azzal, hogy körülbelül 32 ezer milliárd dollárra taksált vagyont mentettek ki offshore cégekbe, illetve adóparadicsomokban nyitott, titkos bankszámlákra – írta a Magyar Nemzet.
A Mazars az Országgyűlés honlapján szeptember 30-án megjelent, ratifikálásra váró szerződés részleteit elemezve kiemeli: információt „előreláthatólag fontos célból” lehet kérni, ami egyrészt széles körű információcserét tesz lehetővé, másrészt biztosítja azt is, hogy az információcsere intézménye adathalászási célra ne legyen használható.
Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere a közlemény szerint kiemelte: egy ilyen magyar hatósági megkeresésnek tartalmaznia kell a vizsgálat alá vont személy adatait, azt az időszakot, amelyre vonatkozóan az információt kérik, a kért információk megnevezését, az adóügyi célt, amelyből az információt kérik, illetve azon személy nevét és címét Svájcban, akinek birtokában lehet az információ (feltéve, hogy ez ismert).
Az egyezménnyel együtt aláírt jegyzőkönyv azt is kifejezetten említi, hogy az információ cseréjére vonatkozó új szabályok nem jelentik azt, hogy Svájc köteles automatikus vagy spontán (önkéntes és/vagy rendszeres) információcserére. Az egyezmény szerint a magyar hatóságok csak a 2014. január 1-jét követő időszakról kérhetnek információt, azaz visszamenőlegesen nem kiadhatók a jövedelemadatok.
Ezek alapján megállapítható, hogy a módosítással Magyarország svájci egyezménye a többi 68 hasonló megállapodással azonos rangsorba emelkedett – az információcserével kapcsolatos szabályok is megegyeznek a többi egyezményünk hasonló szabályaival – állapította meg a szakember.