Megszavazták tegnap a képviselők az adótörvényt. Milyen szempontok vezérelték a szaktárcát a részletek kidolgozásánál?
– Azt mondhatom: minden idők egyik leggyakorlatiasabb adótörvényét fogadta el tegnap az Országgyűlés. Az egyes intézkedések megfogalmazásakor az adózók, vagyis a polgárok és a vállalkozások észrevételeiből, panaszaiból indultunk ki. A megszavazott paragrafusok egyfelől mérséklik a szabályszerűen működő vállalkozások terheit, másrészről újabb kísérletet tesznek az adócsalók kiszűrésére, a visszaélések lehetőségének szűkítésére. Mindezt úgy, hogy 2014 az adócsökkentés éve lesz a kis keresetű családok számára.
– Pontosan miképpen támogatják az adószabályok az alacsonyabb jövedelműeket?
– Az adótörvény legfontosabb elemét kétségkívül a családi adókedvezmény kiterjesztése adja. Az intézkedés lényege, hogy azok a szülők, akik a gyermekek után járó kedvezményt jelenleg nem tudják teljes egészében igénybe venni, a következő évtől adójuk mellett a járulékaikat is csökkenthetik. A kedvezmény jelentette lehetséges adómegtakarítás így 16 százalékról a bruttó bér 33 százalékára növekszik. A számoknál maradva: a lépés nagyjából ötvenmilliárd forinttal hagy többet közel 270 ezer háztartásban. A döntés – úgy vélem – nem szorul különösebb magyarázatra: ki vitatná, hogy nincs jobb befektetés a gyermekeknél? Akkor cselekszünk tehát a leghelyesebben, ha a nevelés költségeit a szülőknél hagyjuk.
– S milyen indokok szóltak a sertésáfa csökkentése mellett?
– Az adótörvény két fontos intézkedéssel is igyekszik átláthatóbbá tenni az egyik legfertőzöttebb ágazat, a mezőgazdaság viszonyait. Ezek egyike, hogy az élő és a félsertések forgalmi adója öt százalékra csökken. A megoldást – 2014. január elsejétől – elsősorban az áfacsalások visszaszorításáért vezetjük be. E cél szolgálja az is, hogy a gabona és az olajos magvak kereskedelménél 2018 végéig élnek majd a fordított áfafizetés előírásai, vagyis ezeknél a termékeknél továbbra is a vevőnek kell az áfát lerónia.
– A feketekereskedelem elleni kormányzati intézkedések között találjuk az online pénztárgépek forgalomba állítását is. Az adótörvény foglalkozik ezzel a kérdéskörrel?
– Az új típusú, online kasszák beüzemelése napjainkban is zajlik, úgy is mondhatjuk, az átállás időszakát éljük. A folyamat vállalkozások tömegét érinti, így minden felmerülő probléma megoldása nagy jelentőségű lehet. Az adótörvény pedig egy fontos felvetésre ad választ. Az érintettek tisztában lehetnek vele: ahhoz, hogy a folyamatos adatkapcsolat a kassza és az adóhivatal között fennálljon, külső piaci szereplőktől meg kell rendelni az ehhez szükséges szolgáltatást. A szolgáltatásért pedig fix havi díjat kell majd fizetni. A költségek kordában tartásáért az adótörvény kimondja: az adatkapcsolat díjának összegét hatósági ár határozza meg. Mégpedig úgy, hogy a hatósági árat az adópolitikáért felelős miniszter állapítja meg, a rendelkezések megtartását pedig a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság felügyeli majd. Az intézkedés az esetleges versenykorlátozó piaci jelenségeknek is elejét veheti.
– Az idei esztendőben átalakult a dohánykereskedelem rendszere. Nem tartanak attól, hogy az új szisztéma miatt megugrik a feketézés?
– Az eddigi adatok, hatósági tapasztalatok nem mutatnak különösebb változást. Azért, hogy a dohánypiacon a jogellenes magatartás a későbbiekben se nyerjen teret, az adótörvény intézkedéssorozatot határoz meg. Regisztrációhoz köti például a szárított dohány és az úgynevezett fermentált dohány kereskedelmét, birtoklását, emellett előírja, hogy a jövőben csak a dohányboltokban lehet forgalmazni cigarettapapírt, cigarettahüvelyt és dohánylevéltöltőt. Mindezeken túl bizonyos szankciókon is emel a jogszabály.
– Említette, hogy a kétes folyamatok visszaszorítása mellett az adótörvény a vállalkozások mindennapjait is igyekszik megkönnyíteni. Mely intézkedést emelné ki e lépések közül?
– A jogszabály sok esetben egyszerűsíti az adminisztrációs előírásokat, emellett kedvezmények és enyhítések formájában több ponton is új lehetőségeket kínál a gazdasági élet szereplőinek. Az intézkedések közül kiemelhetők a kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályváltozásai. Egyrészt a jövőben nem minősül majd főállású kisadózónak az, akit több munkaviszonyban együttesen heti 36 órát meghaladóan foglalkoztatnak, illetve aki után más vállalkozásban már vállalkozóként megfizették a járulékokat. A módosulással számos érintett havi adója az eddigi összeg felére, 25 ezer forintra csökken. Másfelől lehetővé válik: a vállalkozások a főállású kisadózók után nagyobb összegű, 75 ezer forintos tételes adót fizethessenek. A nyugdíjhoz közel álló kisvállalkozók így magasabb nyugdíjra és táppénzellátásra szerezhetnek jogot.
