„Magyarországon a nem hagyományos eszközökre épülő válságkezelés sikeres, ugyanakkor azok az országok, amelyek IMF-recept szerint kezelték a válságot – a mediterrán térség vagy Románia –, egyre jobban mélyülnek a krízisben és egyre inkább rászorulnak a valutaalap újabb kölcsöneire” – mondta Lentner Csaba közgazdász a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Úgy vélte, Magyarország élt lehetőségével, amikor 2010-ben a válságkezelését nem a megszorító csomagokra és további külföldi hitelekre koncentrálta, hanem a magyar kormány a tehermegosztással élt.
Barcza György pénzügyi elemző szerint ezek a különadók időközben tartósan beépültek az adórendszerbe, mintegy 670 milliárd forintot tesznek ki, így ha azokat ki akarnánk váltani például a személyi jövedelemadó megemelésével, akkor annak mértéke 40 százalék fölé nőne a havi bruttó 300 ezer forint felett keresők esetében is. „Kulcskérdés, hogy ilyen adómorál mellett van-e értelme egy második, magasabb adókulcsnak, amely elsősorban a középosztályt és a családokat sújtaná” – mutatott rá a Századvég vezető elemzője.
Barcza hangsúlyozta: számszerűen ugyan igaz, hogy a Valutaalap kölcsöne olcsóbb, mint a lakosságtól bevont forrás, csak az nem mindegy, hogy a kifizetett kamat hová áramlik. Az IMF-hitel kamata ugyanis az országból kifelé megy, a lakosságnak kifizetett összeg viszont országhatáron belül marad – mondta. A lakossági megtakarítások az elmúlt időszakban nőttek, ami elengedhetetlen a pénzügyi stabilitáshoz, de az adósság kétharmada még mindig külföldi kézben van. Így hosszú évekre van még szükség ahhoz, hogy előbbi terén Magyarország a környező országok szintjét elérje – magyarázta az elemző.
Barcza György szerint a Valutalap esetében egyfajta meghasonlásról lehet szó, hisz egyrészt ugyanazt a modellt próbálja „erőltetni”, amelyet korábban, másrészt elismeri, hogy az – például Görögország esetében – nem működött. „Ez rávilágít arra, hogy az IMF a második világháború óta kialakult működésében súlyos zavarok vannak, ám érdemi reform egyelőre nem következett be e téren” – emelte ki a Századvég vezető elemzője.
Az uniós válságkezelésre rátérve Lentner Csaba megállapította, hogy az Európai Bizottság részéről az elmúlt hét évben eredményes modell nem volt. „Azokban az országokban, ahol az EB és az IMF beavatkozott, rosszabbodott a helyzet, az viszont egyértelműen igazolható, hogy a magyar válságkezelés eredményes” – fogalmazott a közgazdász, és hozzátette, hogy „a baloldali, liberális értelmiség ugyanakkor elkeseredett utóvédharcot vív amellett a neoliberális piacgazdasági modell és eszközrendszer mellett, amely megbukott”.
Barcza György szerint ezzel kapcsolatban jelenleg politikai csata zajlik. Úgy vélte, ezt támasztja alá az is, hogy a Bizottság prognózisa alapján bár beindul a magyar növekedés, alacsony lesz a költségvetési hiány, mégis emelkedik az államadósság – előbbi kettőből viszont az következik, hogy utóbbi csökkenni fog 2014-ben és 2015-ben.
Lentner Csaba szerint a közép-kelet-európai országok negyedévszázados neoliberális piacgazdasági rendszerben való „menetelés” után arra törekszenek, hogy a saját nemzeti létüket megerősítsék és éljenek a költségvetési jogukkal, utóbbi garantálja ugyanis egy az ország gazdasági függetlenségét. „Úgy tűnik, a 21. század eleje a nemzeti erőforrások visszaszerzéséről szól majd” – mondta a közgazdász.
