Varga kifejtette: a KSH-adatok alapján jól lehet látni, hogy Magyarország valóban jobban teljesít, és a magyar gazdaság tartósan növekedő pályára került. Ennek alapján kijelenthető, hogy ebben az évben a kormányzati várakozásoknak megfelelően teljesülhet az államháztartási hiánycél, és jó lesz a gazdaság teljesítménye is. Ismert, nemrég az NGM 2004 óta nem látott adatokat ismertetett az államháztartási többlettel kapcsolatban.
A nemzetgazdasági miniszter hozzátette: a legörömtelibb, hogy a magyar gazdaság egészségesebb szerkezetre kezd átállni, alapvetően a termelő ágazatok teljesítménye növekedett. Míg korábban elsősorban az export húzta a gazdaság növekedését, az idén ehhez a belső fogyasztás is felzárkózik. Ehhez hozzájárult, hogy az elmúlt hónapokban az európai uniós források intenzívebb felhasználása segítette a beruházások növekedését – jegyezte meg.
A fogyasztás élénküléséhez az alacsony infláció, a növekvő reáljövedelmek és a javuló fogyasztói bizalom is hozzájárult. A növekedést tehát a fogyasztás és beruházás egyaránt támogatta. A rekord alacsony infláció növelni fogja a bérek és a nyugdíjak vásárlóerejét. Ez a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók béremelésével kiegészülve szintén élénkíteni fogja a fogyasztást – közölte a miniszter. Hozzátette: a beindult növekedési folyamat a munkaerőpiacra is kedvező hatással lesz, arra számítanak, hogy a 2010-es kormányváltás óta megvalósult több mint 200 ezer új munkahely száma a következő hónapokban növekedhet.
Varga kiemelte: Magyarország európai összehasonlításban is jól teljesít. A visegrádi országokkal összevetve, az előző negyedévhez viszonyítva a magyar gazdaság növekedése volt a legjobb. A növekedési adatot az előző évhez viszonyítva a második helyen áll Magyarország, Lengyelországtól kevéssel, 0,1 százalékkal maradunk el a szezonálisan kiigazított index szerint – ismertette a miniszter. Kitért arra is: európai uniós negyedéves összevetésben a negyedik, éves összevetésben pedig a hatodik helyre tornázta fel magát Magyarország.
Kérdésre elmondta: arra számít, hogy a parlament a kormány által szeptemberben beterjesztett számok alapján fogadja majd el a jövő évi költségvetést. Rámutatott: jövőre bérnövekedés lesz jónéhány ágazatban, és adót is tudnak csökkenteni, példaként a családi adókedvezmény kiterjesztését említette. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek konszolidációjának eredményeit, amelynek köszönhetően az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, nem szabad veszélyeztetni. A tájékoztatást megelőzően a miniszter a Duna tv-csatorna híradójában méltatta, hogy az elmúlt hónapokban úgy ment végbe ez a gazdasági növekedés, hogy közben az ország finanszírozása, a külső egyensúly nem romlott.
A Központi Statisztikai Hivatal komoly bizakodással várt, csütörtökön publikált gyorsbecsléséből az derült ki, hogy Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 1,7 százalékkal emelkedett az idei harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest, míg a második negyedévhez viszonyítva 0,8 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye.
Murai Bálint, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: alapvetően a mezőgazdaság, az ipar, ezen belül a járműgyártáshoz kapcsolódó ágazatok, valamint az építőipar teljesítményének bővülése eredményezte a növekedést.
A kormánypárt a növekedést úgy értékelte, hogy mind a piac, mind pedig az Európai Unió várakozásai felett teljesített a magyar gazdaság, amely tartós növekedési pályára állt. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a vártnál is jobb adatok születtek. Kiemelte, „az Európai Unió ezúttal is jól elszámolta magát, és lebecsülte a magyarok teljesítményét”.
Megjegyezte, hogy míg az európai gazdaság növekedése a vártnál lassabb, addig a magyar gazdaságé a vártnál gyorsabb. Idén a magyar kormány továbbra is egy százalék feletti, 2014-ben pedig kétszázalékos gazdasági bővüléssel számol – mondta. A Fidesz szóvivője kiemelte, a növekedés segíti, hogy tovább emelkedjen a foglalkoztatottság és csökkenjen a munkanélküliség.
A hazai teljesítményt értékelték a külföldi és hazai elemzők is. Itthon úgy látják, a gazdasági növekedés gyorsulni fog az év utolsó negyedévében a harmadik negyedéves kedvező adat után. Balatoni András úgy véli, hogy az év vége további látványos megugrást hozhat, az alacsony bázist és a jelenlegi növekedési trendeket figyelembe véve a GDP emelkedése az utolsó negyedévben megközelítheti a 2 százalékot. Az idei év egészére 1 százalék körüli, míg jövőre 2,1 százalékos bővülést prognosztizál.
Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője meglepetésnek tartja a harmadik negyedévi GDP-adatot, amely lényegesen meghaladja az elemzői várakozásokat. Írásos elemzésében hozzátette, hogy a magyar GDP-növekedés a régióban is kiemelkedő, csupán a román növekedés múlta felül. Véleménye szerint a pozitív meglepetéshez leginkább a beruházások járulhattak hozzá, emellett a felhasználási oldalon a nettó export újra pozitív lehetett, a háztartások fogyasztása kismértékű növekedést mutathatott, a készletek pedig a kedvezőbb mezőgazdasági termés hatására nőhettek.
Közben Londonban a szakértők javították a magyar növekedési előrejelzésüket. Egyben azt is megjegyezték: a harmadik negyedévi növekedési adatok arra vallanak, hogy Közép- és Délkelet-Európa gazdaságai „nem vettek tudomást” az euróövezeti növekedés lassulásáról, és megvan a remény arra, hogy a térség a következő negyedévekben „nem látványos, de szilárd” növekedési ütemeket produkál.
