Hendrik Scheerlinck arról is szólt: egy olyan országban, mint a tízmilliós lélekszámú Magyarország, 500-600 milliárd forint körül kellene alakulnia az éves jelzáloghitel-keresletnek, ezzel szemben várhatóan 200 milliárd forint körül lesz az idén az ilyen hitelnyújtás. Kiemelte: a magyar bankszektor hitel/betét aránya ma már egészséges szinten van, a bankszektor tőkemegfelelési mutatója pedig csúcson áll.
Vissza kell állítani a bankok képességét arra, hogy hitelezni tudják a reálgazdaságot. Ehhez például meg kellene szüntetni az eredetileg csak átmeneti céllal bevezetett bankadót, s bizonyos többletterheket is le kellene venni a bankok válláról – fűzte hozzá a K&H vezérigazgatója.
Hodina Péter, a K&H vállalati ügyfélkapcsolatok igazgatóságának vezetője elmondta: az MNB növekedési hitelprogramjának második szakaszában a beérkező hiteligénylések – a becsléseik szerint – összesen 800-1000 milliárd forintot tehetnek ki a 2014 végéig rendelkezésre álló 2000 milliárdos jegybanki keretből.
Kifejtette: a növekedési hitelprogram második szakaszára a K&H becslése szerint eddig mintegy 400 milliárdnyi hiteligénylés érkezhetett a bankokhoz, a K&H-hoz eddig közel 40 milliárd forint hitelre szóló igényt jeleztek; a K&H 10-12 százalékos részesedést érhet el.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint sokktűrőnek bizonyult a magyar kötvénypiac az amerikai eszközvásárlási program kivezetésének hírére, részben azért, mert az ország egyensúlyi mutatói javultak és a belföldi kötvénykereslet is jobbnak bizonyult a korábbiakhoz képest.
A jegybank azonban könnyen túl optimistává válhat. Jövőre az MNB akár kamatemelésre is kényszerülhet, az egyszeri hatások nélküli hazai infláció ugyanis 3-3,5 százalék lenne – tette hozzá. Kifejtette: a feltörekvő kötvénypiacokon is sokkot okozott a mennyiségi könnyítés kivezetésének felvetése, a magyar kötvénypiacon azonban nem következett be jelentős eladási hullám, a külföldiek kezében lévő kötvényállomány csökkenését egyelőre a belföldi kötvénykereslet ellensúlyozza.
