A paksi atomreaktor-bővítéstől hangos a sajtó. A megállapodással az ország egyik legnagyobb volumenű beruházásáról született döntés, amellyel kapcsolatban megoszlanak a vélemények: egyesek szerint ez csökkenti az ország energiafüggőségét, míg mások az atomenergia veszélyessége miatt emelték fel a hangjukat – írja a Szegedma.hu. A portál több egyetemi oktatót is megkérdezett a nukleáris energia és a hazai atomreaktor-bővítés ügyében.
A hazai energiaellátás egyfajta „energiamixen” alapult, különböző energiahordozók együttes alkalmazása szolgálja ki az ország villamosenergia-igényét, melynek kiemelkedő szereplője a hazai fogyasztás 36 százalékát fedező paksi erőmű. „Magyarországon nagyon limitált az energiahordozók hozzáférhetősége, így szükséges és szerencsés lépés volt, hogy a nyolcvanas években az atomenergia felé nyitottunk. Jelenleg sem látunk olyan körülményt, amely lehetővé tenné, hogy ezt mellőzzük” – nyilatkozta a Szegedma.hu-nak Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója.
Az 1983-87 között épült négy paksi blokk eredetileg harmincéves üzemidőre készült, a közelmúltban ezt további hússzal tolták ki – így legalább 2030 közepéig a nukleáris energia benne marad ebben a bizonyos energiamixben. A Moszkvával való együttműködés kapcsán Aszódi Attila úgy nyilatkozott: az oroszok egyértelműen meghatározó szereplők az atomerőmű-piacon, így a döntés legjelentősebb oka azonban nem műszaki és még csak nem is politikai, hanem gazdasági jellegű.
Míg nálunk a bővítéstől, a németeknél a bezárástól hangos a sajtó, terveik szerint 2022-ig az országban található mind a tizenhét atomerőműre lakat kerül. „Változó, hogy a különböző országok hogyan állnak ehhez a kérdéshez. Németország egy extrém út, itt a politika középpontjában az a törekvés szerepelt az elmúlt harminc évben, hogy az országot antinukleárissá tegyék” – hangsúlyozta a szakember. Ezzel a nézettel lehet szembeállítani Európa számos „atomenergia-párti” országát Finnországtól Franciaországon át az Egyesült Királyságig.
Az Egyesült Államokban a palagáz-lelőhelyek meglelésével és kiaknázásával jutottak óriási forráshoz, melyek az öreg kontinens nemzetei számára nem elérhetőek. Itt a megújuló energiaforrások lehetőségeit taglalják: ennek jó része azonban időjárásfüggő, emellett olyan tárolási technika sem áll a rendelkezésünkre, amellyel az ingadozó termelés ellenére is állandó energiaszolgáltatást lehetne biztosítani.
Míg Németországban lázasan folyik az atomkorszak lezárása, a velük szomszédos franciák energiaellátásának 75 százalékát nyerik nukleáris energiából. „Nem mindig objektív, tudományos érvek határozzák meg egy ország atomenergiához való viszonyát. Franciaországban ez a nemzeti büszkeség részét képezi, hisz a radioaktivitást Henri Becquerel francia tudós fedezte fel, Pierre és Marie Curie ért el meghatározó eredményeket, majd a Curie család következő nemzedéke, lányuk és vejük az első francia atomerőmű kidolgozásában vett részt. Náluk is vannak tiltakozó zöld szervezetek, de a népesség alapjában véve sokkal elfogadóbb az atomenergiával szemben. Németországban a megújuló energia lehetőségeit próbálják kiaknázni” – magyarázta Hannus István, az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék professzora.
Két nagy katasztrófa is aláásta az emberek biztonságérzetét az atomenergiával szemben: az 1986-os csernobili robbanást követően a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset után lett ismét téma az erőművek veszélyessége, leváltásuk lehetőségei. „A sugárzás okozza a legnagyobb félelmet az emberek körében, hiszen nem érzékelhetjük úgy, mint a tüzet vagy a füstöt. Egy szakember műszereire kell hagyatkoznunk, és elhinni neki azt, hogy nincsen veszély. Le kell szögezni, hogy normális üzem esetén az erőmű teljesen veszélytelen, semmilyen sugárzás nem éri az ott dolgozókat” – emelte ki Hannus István. Extrém időjárási körülmények, földrengés, tornádó vagy cunami esetében történhetne baj, ezektől azonban szinte teljes védelmet élvez a Pakson épült magyar erőmű. Másik eshetőség a terrortámadás, melyet teljességgel kizárni sajnos nem lehet, de veszélye szintén minimális.
A moszkvai megállapodás nagy előnye lehet a nukleáris hulladék elhelyezése is. Hazánkban Püspökszilágyi és Bátaapáti mellett van kis és közepes aktivitású hulladékok számára tároló, a használt fűtőelemek számára még csak tervezik a nagy aktivitású tárolót Boda község mellett. A megállapodásról szóló hírek szerint a rendszerváltás előtti idők mintájára ezeket ismét Oroszországba szállítják majd el hazánkból.
Az Oroszországban született döntés persze nem azt jelenti, hogy a megújuló energiaforrások kérdését szőnyeg alá söpri a kormány, energiastratégiájuk szerint több mint ezer megawattnyi zöld energia infrastruktúráját teremtenék meg a közeljövőben.
Alternatív energiaforrások tekintetében hazánk főképp a geotermikus energia kihasználásában léphet előre jelentősen, hiszen míg világátlagban 100 méterenként 3 fok a hőmérséklet emelkedése, addig a Kárpát-medencében ez majdnem a duplája, 5 fok. Termálkutak tekintetében Csongrád megye különösen kiugró a szakember szerint, itt sok esetben „olajkutatási melléktermékként” fúrták a felszínre a forró vizet. Ez a forrás azonban elsősorban a melegvíz-ellátásban, fűtésben lehet segítségünkre, csak néhány olyan kút van Magyarországon, amelyből villamos energia előállítására alkalmas hőmérsékletű és nyomású gőzt lehetne kinyerni.
Jó mezőgazdasági potenciállal bíró országként a biomassza-erőművek létesítése is a megfontolandó lehetőségek között szerepel, ezek azonban eddig csupán félsikerrel valósultak meg. Egyes esetekben szénerőműveket állítottak át, ahova messziről hordják a fűtőanyagot, de a lakosság tiltakozása miatt is sok ilyen kezdeményezés kútba esett. A biomassza hasznosítása kis egységekben, a termőhelyhez közel célszerű, ahol nagy szállítási távolságok nem rontják az energiamérleget.
Benyújtotta népszavazási kérdéseit a paksi erőmű bővítéséről az Együtt-PM a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB). A szövetség társelnöke, Jávor Benedek az NVB épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján emellett azt is elmondta, felszólítják a kormányt, hogy saját hatáskörében is kezdeményezzen népszavazást az új blokkok építéséről.
