–Van verseny a hazánkban működő bankok között?
– A magyar piac kicsi, amelyen mintegy 40 kereskedelmi bank és 120 takarékszövetkezet működik. Talpon maradni is csak éles versenyben lehet. Ennek a kedvező hatásait az ügyfelek még a nehezebb időszakokban is érezhetik, ugyanakkor a hitelintézeteknél ez drasztikus költségcsökkentéssel és a hatékonyság erőltetésével jár.
– Mégis, mivel magyarázható, hogy nálunk nem jellemző úgy az ingyenes számlavezetés, mint Nyugat-Európában, vagy hogy Londonban 4,9 százalékos kamattal juthatunk személyi kölcsönhöz, nálunk viszont 15 százalékos kamat alatt nincs ajánlat?
– Ingyenes bankszámlacsomagokkal itthon ugyanúgy találkozhatunk, mint bármely EU-tagállam-ban. Mivel Nyugaton magasabbak a jövedelmek, többen tudják igénybe venni a kiemelt ajánlatokat. A pénzkezelés terén továbbra is évtizedes lemaradásban vagyunk. Az ügyfeleknek csak kis hányada nyitott az elektronikus szolgáltatásokra, így a többség kiszolgálása munkaigényes módon, drágán történik. A bankok számára a forráshoz jutás is lényegesen olcsóbb Nyugaton.
– Miért próbáltak kibújni a bankok az ingyenes készpénzfelvétel szabályai alól?
– A bankok mindenkor és minden területen jogkövetők voltak, így van ez a kétszeri díjmentes készpénzfelvétel esetében is. A pénzintézetek megfeszített tempóban készültek fel arra, hogy január 20-ig a számlavezető ügyfelek mintegy nyolcvan százaléka sikeresen regisztrálhasson, és az indulás is zökkenőmentesen sikerült. Az ATM-es készpénzfelvétel sokba kerül. Ennek költségét a hitelintézetek nem érvényesíthetik, sőt az ingyen nyújtott szolgáltatás után még tranzakciós illetéket is fizetnek. A meghatározó pénzpolitikai szereplők évtizedek óta a korszerűbb és a hosszú távon mindenkinek olcsóbb elektronikus bankolást támogatták, most azonban behúzták a kéziféket. Az új helyzetben a bankok nyilván átgondolják szolgáltatásaikat, és olyan csomagokat kínálnak majd, amelyek az elektronikus pénzfelhasználásra ösztönöznek. – Mi a véleménye arról a kormányzati törekvésről, hogy a bankszektornak legalább a fele magyar tulajdonban legyen?
– A ’90-es években a gazdaság szinte minden területén túlzott privatizációt láthattunk, a bankszektor döntő hányada is külföldi kézbe került. Az új tulajdonosok tőkét, stabilitást, fejlődést hoztak az országba. A hazai kézben lévő pénzintézetek előnye, hogy közvetlen kapcsolatban állnak az anyaországgal, így annak gazdaságpolitikai körülményeit jobban ismerik, hatékonyabban tudnak részt vállalni ebben. De emberöltőkre van szükség ahhoz, hogy egy kis bank jelentős pénzintézetté nője ki magát.
A teljes interjút a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatják.
