A Morgan Stanley londoni befektetési részlegének elemzőstábja pénteken közölte, hogy Magyarországon az idén 2,4 százalékos, jövőre 2 százalékos gazdasági növekedést vár az eddigi prognózisában szereplő 2,2, illetve 1,9 százalék helyett.
A ház az idei és jövő évi lengyel növekedésre adott előrejelzését 3,5, illetve 4,2 százalékra javította az eddig várt 3,2 és 3,6 százalékról. A Morgan Stanley elemzői Csehországban az idén 2,1 százalékos, 2015-ben 2,6 százalékos GDP-növekedéssel számolnak a korábbi prognózisban valószínűsített 1,7, illetve 2,5 százalék helyett.
A Morgan Stanley elemzői a felülvizsgálat okai között kiemelték, hogy a három gazdaság tavalyi negyedik negyedévi GDP-adataiban már látszik a növekedési modell elmozdulása a nettó exportról az egyre kiegyensúlyozottabb összetétel felé. Ez a kulcseleme a cég azon várakozásának, hogy a közép- és kelet-európai térség gazdasági növekedése az idén a korábbinál jobb minőségű, erősebb és szélesebb bázison kiegyensúlyozott lesz.
A ház szerint a globális pénzügyi válság óta általánosságban is olyan mértékben javult a térség növekedési modellje, hogy össze sem lehet hasonlítani a 2007–2008 előttivel. Akkoriban a „könnyű kézzel adott” tőke robbanásszerű hitelkiáramlási növekedést táplált – különösen a devizaalapú hitelek esetében –, ami árbuborékot eredményezett az ingatlanpiacon. A belső kereslet megugrása és a helyi fizetőeszközök ereje felhajtotta az importot, ami esetenként két számjegyű százalékos folyómérleg-hiányokhoz vezetett.
A térségi kormányok azonban az erőteljes növekedést nem az államháztartási hiányok szerkezeti jellegű leépítésére használták fel, így a pénzügyi válság beütése utáni visszaesés sérülékennyé tette ezeknek a gazdaságoknak a közfinanszírozási szektorát.
A mai helyzet „nem is különbözhetne jobban” az akkoritól. A közép- és kelet-európai gazdaságok vagy jelentős folyómérleg-többleteket értek el – ez Magyarországra jellemző –, vagy olyan csekély a folyó hiányuk, hogy azt maradéktalanul fedezi a portfólió- és a működőtőke-beáramlás; ez a helyzet Csehországban, Lengyelországban és Romániában.
Teljes mértékben ezt az állapotot tükrözi, hogy a globális felzárkózó térségen belül a közép- és kelet-európai fizetőeszközök viszonylag ellenállóképesnek mutatkoztak a devizapiaci kilengésekkel szemben az elmúlt hónapokban – áll a Morgan Stanley pénteki térségi elemzésében.
A ház szerint a növekedési előrejelzések felülvizsgálatának másik fő tényezője az euróövezeti gazdaság teljesítményének javulása. A Morgan Stanley euróövezeti elemzőstábja az eddigi 0,5 százalékról 0,9 százalékra javította a valutaunió idei GDP-növekedésére adott becslését az erősödő – elsősorban a beruházási kiadásokban mutatkozó – belső fogyasztási dinamika alapján.
A City elemzői közösségében konszenzusos előrejelzés, hogy a magyar gazdaság idei növekedési üteme számottevően meghaladja a 2 százalékot.
A BNP Paribas bankcsoport elemzői felülvizsgált legutóbbi prognózisukban 2,5-3 százalék közötti GDP-növekedést jósoltak Magyarországon 2014 egészére az általuk korábban érvényben tartott, 2,2 százalékos idei növekedési becslés helyett.
A Bank of America – Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) közgazdászai 2,6 százalékos idei egész éves magyarországi GDP-növekedést valószínűsítenek.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászainak legújabb átfogó negyedéves prognózisa szerint Magyarországon 2014-ben 2,5 százalékos GDP-növekedés várható. A cég ugyanakkor azzal számol, hogy a választások előtti gazdaságélénkítő lépések az idei második félévtől kifutnak, és a költségvetési politikát szigorítani kell majd. Emiatt a Capital Economics – a Morgan Stanley pénteki előrejelzéséhez hasonlóan – 2015-re az ideinél valamivel lassabb, 2,0 százalékos növekedést valószínűsít a magyar gazdaságban.
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. prognózisa szerint a gazdasági növekedés 2014-ben és 2015-ben is kiegyensúlyozott marad, mivel a nettó export és a belső felhasználás is pozitívan járul hozzá a GDP bővüléséhez. A külkereskedelmi többlet fennmaradását az erőre kapó nemzetközi gazdasági környezet vezérli, míg a belső motor már a fogyasztás lesz – olvasható a kutatóintézet legfrissebb elemzésében.
A zrt. szerint az idén a GDP-növekedés elérheti a 2,5 százalékot, míg jövőre a 2 százalékot. Kiemelik: a gazdaság 2013 végén minden eddiginél szélesebb bázisú növekedési szerkezetet mutatott a termelői oldalon. Az összes meghatározó nemzetgazdasági ág emelte a GDP-növekedés rátáját, élen a mezőgazdasággal és az építőiparral.
A felhasználói oldalon is kiegyensúlyozott volt a gazdaság teljesítménye, hiszen a külső és a belső forrásokra közel azonos mértékben támaszkodott. Az exportot a javuló nemzetközi konjunktúra segítette. Az uniós forrásokból megvalósuló állami és önkormányzati nagyberuházások vezérelte bruttó állóeszköz-felhalmozás mellett pedig már a gyorsuló fogyasztás is élénkítette a belső keresletet – írták.
A Századvég prognózisa szerint az év második felében erősödhet az MNB növekedési hitelprogramjának második szakasza iránti jelenlegi lanyha érdeklődés, segítve ezzel a versenyszféra beruházásainak bővülését, így a szektor jövőre átveszi az állami nagyberuházások vezérlő szerepét.
A fogyasztás növekedését a rendelkezésre álló jövedelem emelkedése hajtja, amit a növekvő foglalkoztatottság, az emelkedő reálbérek, az újabb közműdíjcsökkentés és így az alacsony infláció segít. Ezek mellett a fogyasztói bizalom erősödése csökkenti a mérlegalkalmazkodás és az óvatossági motívum fogyasztást visszafogó szerepét, amely negatív hatás 2015-ben meg is szűnhet.
Az elemzés szerint jövőre a gazdaság eléri kapacitási korlátait, így a reálgazdaság bővülési üteme az ideinél visszafogottabb lehet. Mindezen hatások eredőjeként a Századvég Gazdaságkutató Zrt. megítélése szerint a GDP-növekedés 2014-ben elérheti a 2,5 százalékot, míg jövőre a 2 százalékot.
Az éves infláció az idén és 2015-ben is végig a jegybank 3 százalékos célja és a maginfláció alatt marad. A korábbi közműdíjcsökkentések 2014-ben kikerülnek a bázisból, de az újabb rezsicsökkentések még visszafogják a pénzromlás ütemét, ahogyan a negatív kibocsátási rés dezinflációs hatása is.
Jövőre ugyanakkor az infláció fokozatos felpörgésére számítanak az elemzők: tekintettel a bázishatásokra és a kereslet oldali inflációs nyomásra, az év végére a jegybanki célra emelkedhet a mutató.
A közlemény szerint a monetáris politika mozgásterét beszűkítette az amerikai jegybankrendszer (Fed) mennyiségi lazító intézkedéseinek kivonása és a kedvezőtlen globális kockázati környezet, noha az infláció további óvatos kamatcsökkentést lehetővé tenne. Az intézet elemzői arra számítanak, hogy az MNB lazító ciklusa a következő hónapokban eléri mélypontját.
A kiegyensúlyozott pálya mentén haladó növekedés nem veszélyezteti Magyarország külső finanszírozási képességét, és bár a GDP-arányos mutató csökkenő pályára kerül, továbbra is magas szinten maradhat – közölték.
A költségvetési hiány a Századvég Gazdaságkutató Zrt. becslése szerint az egymást követő negyedik évben, vagyis 2014-ben is 3 százalék alatt maradhat.
