A BGB egy másik passzusa pedig rögzíti: az energiaszolgáltató a túlzottan magas díj utáni különbözetet köteles visszafizetni a fogyasztónak jogalap nélküli gazdagodás címén. – A szolgáltatónak akkor is vissza kell fizetnie a díjkülönbözetet, ha az áremeléssel túlzottan nagy profithoz jutott – mutatott rá az alkotmányjogász. Hangsúlyozta: Németországban a szolgáltatási díj szerződéses megállapodás hiányában történő megemelése akkor is érvénytelen, ha ellene a fogyasztó nem tiltakozott, és például fenntartások nélkül kifizette az emelt tarifát. Megemlítette: a német szövetségi legfelsőbb bíróság 2008-as precedensértékű ítélete szerint az önkéntes teljesítés nem minősül az áremelés ráutaló magatartással való elfogadásának. Egy német tartományi bíróság pedig 2010-ben kimondta: a szolgáltatónak nyilvánosságra kell hoznia az ármeghatározás részleteit (nyereségének mely részét fordítja tartalékképzésre, fejlesztésre, befektetésre) – ha ezt nem teszi, a díjemelései is jogszerűtlenek.
Ifjabb Lomnici Zoltán kiemelte azt is: bár Magyarországon a hatályos polgári törvénykönyv tartalmazza, hogy aki másnak a rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, az köteles azt az előnyt visszatéríteni – ám érdemes elgondolkodni a még hatékonyabbnak, fogyasztóbarátabbnak tűnő német jogszabályok esetleges átültetésén is, amelyek a rezsicsökkentéseken túlmenően további védelmet jelenthetnének a hazai fogyasztóknak.
Az Európai Bizottság kétoldalú egyeztetéseket javasol a központi árszabályozás fokozatos kivezetéséről azoknak a tagállamoknak, így Magyarországnak is, amelyek jelenleg is alkalmazzák ezt a gyakorlatot – közölte korábban egy bizottsági forrás.
További részletek a Magyar Nemzet hétfői számában.
