Vitát kezdeményeznek a bankrendszer jövőjéről

Vitát kezdeményeznek az MNB munkatársai egy konszenzusos banki jövőkép kialakítására.

Nagy Márton ügyvezető igazgató és Vonnák Balázs igazgató a jegybank honlapján hétfőn publikált, Egy jól működő magyar bankrendszer 10 ismérve című cikkükben azt írták, hogy a közvetítőrendszer megfelelő működése a hitelintézetek, a gazdaságpolitika és a szabályozó hatóságok közös érdeke és egyben közös felelőssége is, ezért egy olyan gondolkodás elindítását javasolják, amelynek célja a bankrendszer jövőképének kialakítása.

Úgy vélik, a magyar gazdaság fenntartható növekedését egy olyan bankrendszer segítheti leginkább, amely erős, felelős üzletpolitikát folytat, és élvezi az ügyfelek bizalmát. Ennek kialakítása a válság és a stabilizációs időszak után több szereplő közös felelőssége lehet.

Vitaindítóként 10 kritériumot definiálnak, melyek megítélésük szerint a fenntartható gazdasági növekedést legnagyobb mértékben támogatni képes hitelintézeti rendszert jellemzik. Ezek szerint a hazai hitelintézeti rendszer legyen versenyző, átlátható és felelős, hatékony és tisztességes profitot termelő. Tisztességes profitnak tartanák a 10-12 százalékos tőkearányos nyereséget, a válság előtti átlagosan 21, illetve jelenlegi (2013. első félévi) 1,8 százalékkal szemben.

Emellett 1-2 százalékos vállalati és 3-4 százalékos lakáscélú kamatfelárat tartanának jónak (2013 első félévében a felár 2,1, illetve 5,4 százalék volt). A növekedést a szakértők szerint a prudens vállalati hitelezés évi 6-8 százalékos bővülése támogatná (2013 decemberében éves szinten 1,4 százalékos csökkenést regisztráltak). Hasonlóképpen 6-8 százalékos növekedési ütemet látnának jónak a lakossági hitelezésben is, ahol 2013 decemberében 5,9 százalékos visszaesés volt az egy évvel korábbihoz képest.

A profit nagyobb részét visszaforgató bankrendszer is szerepel a kritériumok között. A szerzők a tőkeakkumuláció egyik fontos forrásának nevezik a belső tőkeképződést, melynek során a tulajdonosok visszaforgatják a nyereséget, és ennek révén javul a bankok sokkellenálló és hitelezési képessége. Fontos azonban az is, hogy az így növekvő tőkét fenntartható hitelezésre fordítsák a bankok, a Magyarországon megtermelt nyereségüknek legalább felét vissza kell forgatniuk magyarországi tevékenységükbe annak érdekében, hogy a középtávú potenciális növekedéssel konzisztens legyen a pénzügyi rendszer mélyülése – írják.

Fontosnak nevezik azt is, hogy a bankrendszer hitel/betét mutatója ne térjen el tartósan és számottevően a 100 százaléktól. A közzétett kritériumok szerint az is célszerű volna, ha a három legnagyobb bank részesedése a mérlegfőösszegből nem haladná meg az 50 százalékot (2013-ban 45 százalék volt).