A keddi döntés előtt az elemzők többsége is 10 bázispontos kamatvágást várt. Az MNB 2012 augusztusában kezdett bele monetáris enyhítési ciklusába, akkor a jegybanki alapkamat 7 százalékon állt.
Az MTI által megkérdezett londoni elemzők 0,1 százalékpontos kamatcsökkentést vártak, valamint azt, hogy az MNB utalást tesz arra, hogy az így kialakult 2,5 százalékos alapkamaton befejeződött az enyhítési ciklus. Az MNB kamatcsökkentési sorozatának befejeződését valószínűsítő citybeli elemzői várakozás mindazonáltal nem teljesen konszenzusos: van olyan prognózis, amely szerint akár 2,25 százalékos alapkamat eléréséig is folytatódhat az enyhítés.
A Reuters hírügynökség által megkérdezett 23 elemző szerint is közeleg a Magyar Nemzeti Bank alapkamat-csökkentő ciklusának vége, a keddi döntésről azonban kivétel nélkül 10 bázispontos csökkenést jelző prognózist adtak.
A monetáris tanács keddi kamatdöntő üléséről kiadott közlemény nem utal egyértelműen a kamatcsökkentési ciklus végére. „A monetáris tanács az irányadó kamat változtatásának irányáról és mértékéről mindenkor a makrogazdasági kilátások és a kockázati megítélés alakulásának átfogó értékelése alapján hozza meg döntését” – olvasható az MNB honlapján megjelent szövegben. A keddi kamatcsökkentést indokolva a tanács megállapította, hogy az ország kockázati megítélésének enyhe javulása adott mozgásteret az alapkamat óvatos csökkentésére.
Az előző, márciusi kamatdöntés után megfogalmazott álláspontra emlékeztetve a tanács megismételte, hogy az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja. A következő időszakban a hazai és nemzetközi környezetben lejátszódó változások befolyásolhatják ezt a képet.
Valószínűleg véget ért az MNB enyhítési ciklusa a keddi 0,1 százalékpontos kamatcsökkentéssel elért 2,5 százalékos alapkamaton – vélekedtek a kamatdöntés bejelentése után londoni pénzügyi elemzők. William Jackson, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics vezető közgazdásza szerint „jó esély” van arra, hogy ez volt az utolsó kamatcsökkentés ebben a ciklusban. Jackson szerint bár az infláció „szélsőségesen alacsony”, ezt azonban jelentős részben a hatósági közműdíj-csökkentések okozzák, és ha ezek dezinflációs hatása jövőre kifut, az éves infláció várhatóan visszagyorsul az MNB 3 százalékos célszintjére.