A keddi döntés előtt az elemzők többsége is 10 bázispontos kamatvágást várt. Az MNB 2012 augusztusában kezdett bele monetáris enyhítési ciklusába, akkor a jegybanki alapkamat 7 százalékon állt.
Az MTI által megkérdezett londoni elemzők 0,1 százalékpontos kamatcsökkentést vártak, valamint azt, hogy az MNB utalást tesz arra, hogy az így kialakult 2,5 százalékos alapkamaton befejeződött az enyhítési ciklus. Az MNB kamatcsökkentési sorozatának befejeződését valószínűsítő citybeli elemzői várakozás mindazonáltal nem teljesen konszenzusos: van olyan prognózis, amely szerint akár 2,25 százalékos alapkamat eléréséig is folytatódhat az enyhítés.
A Reuters hírügynökség által megkérdezett 23 elemző szerint is közeleg a Magyar Nemzeti Bank alapkamat-csökkentő ciklusának vége, a keddi döntésről azonban kivétel nélkül 10 bázispontos csökkenést jelző prognózist adtak.
A monetáris tanács keddi kamatdöntő üléséről kiadott közlemény nem utal egyértelműen a kamatcsökkentési ciklus végére. „A monetáris tanács az irányadó kamat változtatásának irányáról és mértékéről mindenkor a makrogazdasági kilátások és a kockázati megítélés alakulásának átfogó értékelése alapján hozza meg döntését” – olvasható az MNB honlapján megjelent szövegben. A keddi kamatcsökkentést indokolva a tanács megállapította, hogy az ország kockázati megítélésének enyhe javulása adott mozgásteret az alapkamat óvatos csökkentésére.
Az előző, márciusi kamatdöntés után megfogalmazott álláspontra emlékeztetve a tanács megismételte, hogy az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja. A következő időszakban a hazai és nemzetközi környezetben lejátszódó változások befolyásolhatják ezt a képet.
Valószínűleg véget ért az MNB enyhítési ciklusa a keddi 0,1 százalékpontos kamatcsökkentéssel elért 2,5 százalékos alapkamaton – vélekedtek a kamatdöntés bejelentése után londoni pénzügyi elemzők. William Jackson, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics vezető közgazdásza szerint „jó esély” van arra, hogy ez volt az utolsó kamatcsökkentés ebben a ciklusban. Jackson szerint bár az infláció „szélsőségesen alacsony”, ezt azonban jelentős részben a hatósági közműdíj-csökkentések okozzák, és ha ezek dezinflációs hatása jövőre kifut, az éves infláció várhatóan visszagyorsul az MNB 3 százalékos célszintjére.
Az elemző szerint emellett egyre kevesebb indok van a reálgazdasági teljesítmény monetáris ösztönzésére is, tekintettel arra, hogy a tavalyi negyedik negyedévben 2,7 százalék volt az éves összevetésű növekedés, és az azóta ismertté vált aktivitási adatok további gyorsulásra utalnak.
A testület utóbbi, március 25-ei kamatdöntő ülésén a monetáris tanács 7 tagja szavazott a jegybanki alapkamat 10 bázispontos csökkentésére és ketten, Cinkotai János és Pleschinger Gyula voksoltak a kamat szinten tartására. Akkor az elemzői várakozásoknak megfelelően 10 bázisponttal újabb történelmi mélypontra, 2,6 százalékra csökkentette az alapkamatot.
Az akkori ülés jegyzőkönyve szerint a tanácstagok többsége úgy vélte, az eddig megvalósított jelentős mértékű kamatcsökkentésre tekintettel, az ország kockázati megítélésének alakulását is figyelembe véve, a rendelkezésre álló információk alapján az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet, amely az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja. A monetáris tanács tagjainak többsége egyetértett abban, hogy egyértelmű üzenetet kell megfogalmazni a közleményben a kamatciklus közeli lezárására.
A jegybank április 11-én nyilvánosságra hozott inflációs jelentésében azt állapította meg, hogy az adatok változatlanul mérsékelt inflációs környezetre utalnak, márciusban alig változtak az előző hónaphoz képest. A három inflációs alapmutató közül kettő csökkent, egy pedig változatlan maradt márciusban az előző havihoz képest.
A kamatdöntés kevéssé befolyásolta az árfolyamokat, a dollár erősödése azonban gyengítette a forintot kedden kora délután. Az euró árfolyama a bejelentés előtti 308,8 forintról hirtelen 309 fölé emelkedett, majd ismét csökkenni kezdett és öt percen belül már 308,75 forinton állt a jegyzés.
A forint átmeneti gyengülése az euró gyengülésével, illetve a dollár erősödésével hozható összefüggésbe: az euró árfolyama 14 órakor 1,386 dollárról 1,383 dollárra esett. Az euró hétfőn 310 forintos jegyzésen kezdte a hetet. A forint kedden reggel óta folyamatosan erősödött: kora reggel az eurót még 309,38 forinton jegyezték.
A dollár jegyzése kedd reggel 223,33, a svájci franké 253,88, a japán jené 2,1791 forinton állt a bankközi devizakereskedelemben. A jegybanki kamatdöntés bejelentése előtt a három deviza árfolyama sorrendben 222,68, 253,19 és 2,1697 forint volt. Miközben a svájci frank árfolyama egy kis kilengés után visszatért a kamatdöntés bejelentése előtti szintre, 253,15 forintra, a dolláré 222,88 forintról 223,30 forintra, a japán jené pedig 2,17 forintról 2,174-re szökött fel.
Kedden a cseh korona kivételével a régiós devizák is erősödtek az euróval szemben: a lengyel zloty kora reggeli árfolyamához képest 0,13, a román lej 0,11, a török líra 0,2, a horvát kuna 0,05, a szerb dinár 0,18 százalékkal. A cseh korona 0,02 százalékkal gyengült.
