Alapakamat: ismét csökkentett a jegybank

Újabb történelmi mélypontra, 0,1 százalékponttal 2,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács.

Az elemző szerint emellett egyre kevesebb indok van a reálgazdasági teljesítmény monetáris ösztönzésére is, tekintettel arra, hogy a tavalyi negyedik negyedévben 2,7 százalék volt az éves összevetésű növekedés, és az azóta ismertté vált aktivitási adatok további gyorsulásra utalnak.

A testület utóbbi, március 25-ei kamatdöntő ülésén a monetáris tanács 7 tagja szavazott a jegybanki alapkamat 10 bázispontos csökkentésére és ketten, Cinkotai János és Pleschinger Gyula voksoltak a kamat szinten tartására. Akkor az elemzői várakozásoknak megfelelően 10 bázisponttal újabb történelmi mélypontra, 2,6 százalékra csökkentette az alapkamatot.

Az akkori ülés jegyzőkönyve szerint a tanácstagok többsége úgy vélte, az eddig megvalósított jelentős mértékű kamatcsökkentésre tekintettel, az ország kockázati megítélésének alakulását is figyelembe véve, a rendelkezésre álló információk alapján az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet, amely az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja. A monetáris tanács tagjainak többsége egyetértett abban, hogy egyértelmű üzenetet kell megfogalmazni a közleményben a kamatciklus közeli lezárására.

A jegybank április 11-én nyilvánosságra hozott inflációs jelentésében azt állapította meg, hogy az adatok változatlanul mérsékelt inflációs környezetre utalnak, márciusban alig változtak az előző hónaphoz képest. A három inflációs alapmutató közül kettő csökkent, egy pedig változatlan maradt márciusban az előző havihoz képest.

A kamatdöntés kevéssé befolyásolta az árfolyamokat, a dollár erősödése azonban gyengítette a forintot kedden kora délután. Az euró árfolyama a bejelentés előtti 308,8 forintról hirtelen 309 fölé emelkedett, majd ismét csökkenni kezdett és öt percen belül már 308,75 forinton állt a jegyzés.

A forint átmeneti gyengülése az euró gyengülésével, illetve a dollár erősödésével hozható összefüggésbe: az euró árfolyama 14 órakor 1,386 dollárról 1,383 dollárra esett. Az euró hétfőn 310 forintos jegyzésen kezdte a hetet. A forint kedden reggel óta folyamatosan erősödött: kora reggel az eurót még 309,38 forinton jegyezték.

A dollár jegyzése kedd reggel 223,33, a svájci franké 253,88, a japán jené 2,1791 forinton állt a bankközi devizakereskedelemben. A jegybanki kamatdöntés bejelentése előtt a három deviza árfolyama sorrendben 222,68, 253,19 és 2,1697 forint volt. Miközben a svájci frank árfolyama egy kis kilengés után visszatért a kamatdöntés bejelentése előtti szintre, 253,15 forintra, a dolláré 222,88 forintról 223,30 forintra, a japán jené pedig 2,17 forintról 2,174-re szökött fel.

Kedden a cseh korona kivételével a régiós devizák is erősödtek az euróval szemben: a lengyel zloty kora reggeli árfolyamához képest 0,13, a román lej 0,11, a török líra 0,2, a horvát kuna 0,05, a szerb dinár 0,18 százalékkal. A cseh korona 0,02 százalékkal gyengült.