Az MNB célja kristálytiszta: a hazai források arányának növelésével csökkenteni kell az ország külső adósságát, ezáltal csökkentve Magyarország kiszolgáltatottságát. Ugyanis a magas külső adósság és finanszírozási igény magas kockázatokkal jár. Balog Ádám, a jegybank alelnöke csütörtökön az MNB sajtótájékoztatóján elmondta: a cél az, hogy a jegybank saját eszköztárával is támogassa majd a belső források felé fordulást, az ország külső sérülékenységét akarják mérsékelni. (Azt, hogy a jegybank ezt milyen eszközökkel és hogyan kívánja elérni, ezen a linken találja.)
A nemzetgazdaság bruttó külső adósságának további leépítése kívánatos, míg a devizatartalékok egy része felhasználható az ország külső sérülékenységének csökkentésére – emelte ki az alelnök.
A legfontosabb változás, hogy a kéthetes MNB-kötvény augusztus elsejével kéthetes lejáratú betétté alakul át. Maga a jegybank is az MNB legfontosabb eszközének tekinti a kéthetes futamidejű MNB-kötvényt. Ennek az eszköznek a kibocsátáskori hozama szolgál irányadó jegybanki kamatként, azaz ez a hozam tükrözi leginkább a monetáris politika irányultságát, illetve annak megváltozását – olvasható az intézmény honlapján.
Az irányadó kamatról a Monetáris Tanács dönt. A jegybank ezzel az alapkamattal gyakorol hatást a rövid pénzpiaci hozamokra, és közvetve a gazdasági folyamatokra.
A betéteket már csak „a partnerkör intézményei” – a hazai pénzintézetek – tarthatják majd a jegybanknál. Kéthetes kötvényben jelenleg több mint 5000 milliárd forintot parkoltatnak a bankok az MNB-nél.
Az „önfinanszírozási koncepció” lényege, hogy az ország államadósságának finanszírozásában erősödjön a belső források szerepe – erről az MNB ügyvezető igazgatója, Nagy Márton beszélt a Hír TV Magyarország élőben című műsorában. Az államadósság szerkezetét ezzel az eszközcsomaggal meg tudjuk változtatni: külső finanszírozásból belsőt, devizából forintot tudunk majd csinálni, így az államadósság szerkezete egészségesebb lesz – emelte ki Nagy Márton.
Mint arról az MNB ügyvezető igazgatója is beszámolt, az államadósságot nagyon sok szereplő tudja finanszírozni: belföldi szereplők – lakosság, bankrendszer, vállalkozói szektor – és a külföldi befektetők, akik állampapírokat vesznek. A mi érdekünk, hogy a külföldi szereplőket lecseréljük belföldi szereplőkre, mert a lakosság „sokkal stabilabb” finanszírozó – fogalmazott a szakember.
Azért lesz így stabilabb a finanszírozási szerkezet, mert az állampapírokat a lakosság sokkal biztosabban fogja tartani, hiszen jobban megbízik az országban. A lakossági állampapír vásárlásának ösztönzése mellett a jegybank megpróbálja a bankrendszert is rábírni arra, hogy több állampapírt tartsanak.
Nagy Márton szavaiból kiderült, hogy az MNB nem különbözteti meg a Magyarországon működő bankokat: tehát nem tesz különbséget hazai tulajdonú és külföldi tulajdonú bankok között, persze jobban örülnének annak, ha a magyar tulajdonú bankok vállalnának nagyobb szerepet.
A jegybanki bejelentések hatására már csütörtökön csökkenni kezdtek a kötvények hozamai: a 12 hónapos diszkontkincstárjegyé például megemelt értékesítés mellett is rekordalacsonyra mérséklődött az ÁKK aukcióján – írja a pénteki Magyar Nemzet. A 60 milliárd forintért meghirdetett papírokra több mint 250 milliárd forint értékben érkezett ajánlat, az ÁKK ezekből 90 milliárd forintnyit fogadott el. Az átlaghozam 2,69 százalék lett, 21 bázisponttal alacsonyabb a másodpiaci referenciahozamnál, és 26 bázisponttal alacsonyabb, mint a legutóbbi aukción.
Nem hagyhatják a hitelminősítők sem folyamatosan figyelmen kívül a kedvezőbb magyar gazdasági mutatókat, akár már az idei második félévben javíthatnak hazánk besorolásán – mondta a Magyar Nemzetnek Csaba László. A közgazdász szerint Magyarország mellett szól az is, hogy ismét erős felhatalmazással kezdődhet el a kormányzás. Ha ez nem tetszik is egyes piaci szereplőknek, attól még elismerik ennek a jelentőségét, mert erősíti a stabilitást – fejtette ki.
Már a hazai kereslet is húzza a növekedést
A Moody\'s szerint stabilizálódik a gazdaság helyzete.
