Már a hazai kereslet is húzza a növekedést

A Moody's szerint stabilizálódik a gazdaság helyzete, míg a Raiffeisennél úgy vélik, hogy az év végére 320 forint lehet az euró árfolyama.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgazdászai legújabb felülvizsgált prognózisukban a magyar gazdaság idei egész évi növekedésére szóló előrejelzésüket 2,1 százalékról 2,4 százalékra javították. Csehországban a cég az eddig várt 2,3 százalék helyett 2,8 százalékos, Lengyelországban 2,8 százalék helyett 3,0 százalékos GDP-növekedést valószínűsít 2014 egészére.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) közgazdászai szerint a közép-európai EU-gazdaságokban „láthatóan felgyorsult” a GDP-növekedés a legutóbbi két negyedévben, és ebben az exportrendelések bővülése mellett a hazai kereslet erősödésének hatása is látszik. A cég londoni elemzői az idei évre 2,6, 2015-ben 3 százalékos GDP-növekedést várnak a magyar gazdaságban. A ház Lengyelországban az idén 2,8, jövőre 3,8 százalékos, Csehországban 2,3, illetve 2,6, Romániában 2,8, illetve 3,3 százalékos növekedést valószínűsít 2014-ben és 2015-ben.

Az év végre elérheti a 320 forintos árfolyamot az euró, a gazdaságpolitika iránya a következő években is folytatódik, ami egyfajta konszolidációt jelent, miközben a gazdasági növekedés idén eléri a 2 százalékot – írja a Raiffeisen Bank elemzőire hivatkozva a Napi Gazdaság honlapja. A portál kérdésére a szakértők úgy vélték, hogy a vállalati hitelezés hosszú évek után elérte a mélypontját, és lassú növekedés várható ezen a területen, ugyanakkor a lakossági hitelezésre a stagnálás lehet jellemző.

Az új magyar kormánytól stabil, kiszámítható gazdaságpolitikára számít a K&H Bank vezetése.

Bizakodnak a gazdaság szereplői

Áprilisban tovább folytatódott a GKI-Erste konjunktúra-index értékének másfél éve tartó, látványos emelkedése: a GKI által az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint összességében több mint másfél évtizede voltak ilyen kedvezőek a várakozások: a GKI szerint a cégek 1998 nyarán, a fogyasztók 2006 tavaszán voltak utoljára ilyen optimisták.

Török Zoltán szerint a magyar gazdaságban bekövetkezett a növekedési fordulat 2013-ban. Egyelőre a növekedési többlet leginkább a közszféra beruházásainak és fogyasztásának bővülése, illetve a mezőgazdaság kitűnő eredménye számlájára írható.

Az elemző úgy látja, akkor lehet majd kijelenteni, hogy stabil alapokon nyugszik a hazai gazdasági növekedési minta, ha a versenyszektor beruházásai és foglalkoztatottsága valamint a háztartások fogyasztása is érzékelhető javulást mutat. 2014-ben 1,5-2 százalék közötti gazdasági növekedésre számítunk, szerencsés esetben 2 százalék fölötti teljesítmény sem zárható ki – jelentette ki.

Mindeközben az egyensúlyi folyamatok kedvezően alakulnak, a folyó fizetési mérleg többlete jelentős, a külkereskedelmi egyenleg tovább javul, az államháztartási hiány pedig a kötelezően elvárt (GDP arányos) 3 százalék alatti szinten marad. Az elemző szerint az infláció tartósan alacsonynak ígérkezik. A kormány hangoztatott célja az alacsony infláció, és erre mutatnak a kormányzati intézkedések, mint a rezsicsökkentés is, amiből szerinte már nem lesz több. Emiatt az infláció már jövőre feljebb kúszik, és szerencsés lenne az államadósság szempontjából, ha visszatérne a 3 százalékos szinthez – fogalmazott.

Az ország pénzügyi sérülékenysége csökken. Mindezek lehetőséget teremtenek további jegybanki kamatcsökkentésre, ami az elemző szerint az április végi újabb vágással elérheti a 2,4 százalékos szintet. Török megjegyezte, hogy ezt követheti esetleg egy-két kisebb alapkamat-csökkentés is.