A világ legnagyobb nemzetközi hitelminősítő és gazdaságelemző csoportja kiemeli, hogy a térségen belül a magyar és a lengyel gazdaság kilábalási folyamatát immár az erősödő hazai kereslet is alátámasztja, Csehországban, Szlovákiában és Szlovéniában pedig a kedvező exportdinamika a fő növekedési hajtóerő. A Moody\'s elemzői szerint a térség gazdasági aktivitásának élénkülése és a költségvetési konszolidáció szigorának enyhülése nagyobb pénzügyi rugalmasságot kölcsönöz az öt térségi szuverén adósnak, annak ellenére is, hogy a régióban a korábbinál magasabb államadósság és kevésbé fenntartható kamatfizetési teher vált az „új normává”.
Magyarországon és Lengyelországban a fogyasztói és az üzleti bizalmi jelzőszámok arra vallanak, hogy e két gazdaság növekedése a vizsgálatba bevont másik három térségi országénál sokkal nagyobb mértékben rá lesz utalva a hazai fogyasztásra és a beruházásokra – áll a hitelminősítő elemzésében. A Moody\'s szerint Lengyelországban a nettó export 2014–2015-ben csekély mértékben járul hozzá a növekedéshez, Magyarország esetében pedig a hatás semleges lesz ebben a két évben.
A magyar gazdaság növekedési teljesítményéről a cég megállapítja, hogy a magyar növekedési dinamika az elmúlt években kiszámíthatatlanabb volt a többi térségi gazdaságénál. A magánszektorbeli fogyasztás és a beruházás az utóbbi négy évben csökkent vagy stagnált – a beruházások esetében ez alól 2010 kivételt jelent –, és ezt valamelyest ellentételezte a nettó export. A Moody\'s véleménye szerint ez azt jelzi, hogy a magyar gazdaságpolitikával kapcsolatos „megnövekedett bizonytalanságok” közepette csökkent a beruházási és a fogyasztási hajlandóság.
Most már azonban a vizsgált többi négy térségi gazdasághoz hasonlóan fokozatosan erősödik a fogyasztói és az üzleti bizalom Magyarországon is, és ennek alapján a Moody\'s arra számít, hogy a magyar gazdaság növekedési hajtóerőin belül áthelyeződik a hangsúly a nettó exportról a magánfogyasztásra és a beruházásokra. Mindezt egybevetve a Moody\'s londoni elemzői azzal számolnak, hogy a magyar gazdaság növekedési üteme az idén és jövőre is 2,1 százalék lesz a 2007–2013 közötti időszakra a cég által kiszámolt 3,7 százalékos éves átlagos visszaesés után.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgazdászai legújabb felülvizsgált prognózisukban a magyar gazdaság idei egész évi növekedésére szóló előrejelzésüket 2,1 százalékról 2,4 százalékra javították. Csehországban a cég az eddig várt 2,3 százalék helyett 2,8 százalékos, Lengyelországban 2,8 százalék helyett 3,0 százalékos GDP-növekedést valószínűsít 2014 egészére.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) közgazdászai szerint a közép-európai EU-gazdaságokban „láthatóan felgyorsult” a GDP-növekedés a legutóbbi két negyedévben, és ebben az exportrendelések bővülése mellett a hazai kereslet erősödésének hatása is látszik. A cég londoni elemzői az idei évre 2,6, 2015-ben 3 százalékos GDP-növekedést várnak a magyar gazdaságban. A ház Lengyelországban az idén 2,8, jövőre 3,8 százalékos, Csehországban 2,3, illetve 2,6, Romániában 2,8, illetve 3,3 százalékos növekedést valószínűsít 2014-ben és 2015-ben.
Az év végre elérheti a 320 forintos árfolyamot az euró, a gazdaságpolitika iránya a következő években is folytatódik, ami egyfajta konszolidációt jelent, miközben a gazdasági növekedés idén eléri a 2 százalékot – írja a Raiffeisen Bank elemzőire hivatkozva a Napi Gazdaság honlapja. A portál kérdésére a szakértők úgy vélték, hogy a vállalati hitelezés hosszú évek után elérte a mélypontját, és lassú növekedés várható ezen a területen, ugyanakkor a lakossági hitelezésre a stagnálás lehet jellemző.
Az új magyar kormánytól stabil, kiszámítható gazdaságpolitikára számít a K&H Bank vezetése.
Bizakodnak a gazdaság szereplői
Áprilisban tovább folytatódott a GKI-Erste konjunktúra-index értékének másfél éve tartó, látványos emelkedése: a GKI által az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint összességében több mint másfél évtizede voltak ilyen kedvezőek a várakozások: a GKI szerint a cégek 1998 nyarán, a fogyasztók 2006 tavaszán voltak utoljára ilyen optimisták.
Török Zoltán szerint a magyar gazdaságban bekövetkezett a növekedési fordulat 2013-ban. Egyelőre a növekedési többlet leginkább a közszféra beruházásainak és fogyasztásának bővülése, illetve a mezőgazdaság kitűnő eredménye számlájára írható.
Az elemző úgy látja, akkor lehet majd kijelenteni, hogy stabil alapokon nyugszik a hazai gazdasági növekedési minta, ha a versenyszektor beruházásai és foglalkoztatottsága valamint a háztartások fogyasztása is érzékelhető javulást mutat. 2014-ben 1,5-2 százalék közötti gazdasági növekedésre számítunk, szerencsés esetben 2 százalék fölötti teljesítmény sem zárható ki – jelentette ki.
Mindeközben az egyensúlyi folyamatok kedvezően alakulnak, a folyó fizetési mérleg többlete jelentős, a külkereskedelmi egyenleg tovább javul, az államháztartási hiány pedig a kötelezően elvárt (GDP arányos) 3 százalék alatti szinten marad. Az elemző szerint az infláció tartósan alacsonynak ígérkezik. A kormány hangoztatott célja az alacsony infláció, és erre mutatnak a kormányzati intézkedések, mint a rezsicsökkentés is, amiből szerinte már nem lesz több. Emiatt az infláció már jövőre feljebb kúszik, és szerencsés lenne az államadósság szempontjából, ha visszatérne a 3 százalékos szinthez – fogalmazott.
Az ország pénzügyi sérülékenysége csökken. Mindezek lehetőséget teremtenek további jegybanki kamatcsökkentésre, ami az elemző szerint az április végi újabb vágással elérheti a 2,4 százalékos szintet. Török megjegyezte, hogy ezt követheti esetleg egy-két kisebb alapkamat-csökkentés is.
