A növekedés a KSH értékelése szerint elsősorban az ipar és az építőipar bővülésének köszönhető. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 3,2 százalékkal nőtt a GDP január–márciusban 2013 első negyedévéhez képest, míg az előző negyedévhez képest 1,1 százalékkal emelkedett.
Pozsonyi Pál, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta, hogy legutóbb 2006 negyedik negyedévében volt hasonló mértékű éves GDP-emelkedés.
Londoni pénzügyi elemzők jóval 2 százalék feletti GDP-bővülést vártak az idén január–márciusra éves összevetésben, a Capital Economics közgazdászai például 2,7 százalékos ütemre számítottak.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a KSH gyorsbecslésére reagálva arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi adatokat délben hozzák nyilvánosságra, de az előzetes információk alapján hazánk ezzel a teljesítménnyel az Európai Unió és a régió élvonalába tartozik. Az NGM kiemelte, a kiugró növekedéshez legerőteljesebben továbbra is a termelő szektorok járultak hozzá. Jelentős bővülés volt mind az iparban, mind az építőiparban. Emellett a szolgáltató szektor is egyre nagyobb mértékben támogatta a növekedést. A szolgáltatások és a fogyasztás élénkülése egyaránt segítette a kereskedelem bővülését. A kedvező turisztikai adatok a vendéglátásra, az ipari termelés emelkedése pedig a szállítás ágazatra hatott pozitívan. A régóta gyengélkedő pénzügyi szektor teljesítményét számottevően javították az EXIM Bank és a jegybank hitelprogramjai.
Az előző két negyedévben kibontakozó növekedés egyre határozottabban egy kiegyensúlyozottabb, egészségesebb szerkezetű gazdaságot jelez, ami abból látszik, hogy a jelentős exporttöbblet mellett a belső kereslet is komoly húzóerőt jelentett – húzta alá közleményében az NGM. Hangsúlyozták, hogy a növekedés gyorsulása mellett az egyensúlyi mutatók tovább javultak: a folyó fizetési mérleg masszív többletet mutat, az államháztartási hiány továbbra is 3 százalék alatt maradt.
Az erőteljes növekedés mögött egyrészt a háztartások fogyasztása áll, amit a kedvező inflációs folyamatokon, valamint a foglalkoztatottság bővülésén keresztül a reáljövedelmek emelkedése is támogatott. Másrészt a beruházási dinamika erősödése figyelhető meg, ami elsősorban a vállalati szektor növekvő aktivitásával, illetve az uniós források gyorsuló felhasználásával függ össze.
