951,1 milliárd forint volt az államháztartási hiány

Az első négyhavi adatokat az NGM közölte.

Ezen belül a központi költségvetés 1031,5 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 44,8 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 35,6 milliárd forintos szufficittel zártak. A NGM közlése szerint 2013 első négy hónapjában az államháztartás központi alrendszerének deficitje 528,6 milliárd forintot ért el.

A tárca közlése alapján 2014 első négy hónapjában a központi költségvetés egyenlege összhangban van a bevételek és a kiadások ez évre tervezett időbeli lefutásával, a hiánycél nem változik, az továbbra is a GDP 2,9 százaléka.

Egyrészt az idei év áprilisában a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai, az Egészségbiztosítási Alapon belül a gyógyító-megelőző ellátások, valamint a központi költségvetési szervek kiadásai jelentős összegben meghaladták az előző évi összegeket, aminek legfőbb oka az, hogy a Magyar Államkincstár a május eleji szünnapok miatt már április végén átutalta a családtámogatásokhoz és a bérek kifizetéséhez szükséges fedezetet azért, hogy minden érintett a szokásos időben megkaphassa a fizetését és a járandóságát.

– Az Equilor Befektetési Zrt. legújabb elemzése szerint akár már a második félévben felminősíthetik Magyarország adósbesorolását, mivel az ország makrogazdasági előrejelzései folyamatosan javulnak.

– A gazdaság növekszik, a bankszektorba áramlik a tőke, csökkenhet az infláció, gyorsulhat az export, ez pedig óvatos optimizmusra ad okot – véli a Költségvetési Tanács elnöke.

– Háromszázalékos növekedést és 1,9 százalékos költségvetési hiányt vár a magyar kormány 2017-re az Európai Uniónak megküldendő konvergenciaprogram szerint.

– A Standard & Poor’s március végén javította stabilra Magyarország államadós-besorolásának kilátását az eddigi negatívról.

A központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak bére és a családi támogatások (családi pótlék, gyes, gyet, anyasági támogatás) együttesen több mint 130 milliárd forintot tettek ki, mely értelemszerűen megnövelte az áprilisi kiadásokat, ugyanakkor a májusit csökkenti. Ezenkívül a két év azonos időszakának összehasonlítását befolyásolták a 2013 szeptemberétől megvalósuló pedagógus-béremelés hatásai, illetve a 2013. április 1-jétől költségvetési szervként működő volt nonprofit egészségügyi gazdasági társaságok kiadásai.

A fejezeti kezelésű előirányzatoknál az uniós programokhoz kapcsolódó bevételek és kiadások időbeni lefutásában is számottevő a különbség, amelynek oka az uniós forráslehívás folyamatának elhúzódása.

Jelentős mértékben meghaladták a tavalyi azonos időszaki kiadásokat a helyi önkormányzatok támogatásai is. Rontotta a központi alrendszer egyenlegét a tavalyi év azonos időszakához képest a helyi önkormányzatok adósságkonszolidációja keretében idén április végéig kifizetett 68,6 milliárd forint törlesztési célú támogatás.

A kiadások és bevételek teljesülésének időben eltérő eloszlása miatt a hiány lefutása nem időarányos, az éves uniós módszertan szerinti hiánycél nem változik, az továbbra is a GDP 2,9 százaléka.

A központi költségvetés április végi bevételei az előző év azonos időszakához képest 231,9 milliárd forinttal voltak nagyobbak. A magasabb teljesülés hátterében egyrészt a főbb adóbevételek – társasági adó, általános forgalmi adó, jövedéki adó, pénzügyi tranzakciós illeték, személyi jövedelemadó – előző évet meghaladó befizetései, valamint a 2013. július elsejével bevezetett elektronikus útdíjból származó többletbevételek, másrészt pedig a központi költségvetési szervek idei magasabb bevételei állnak.

A központi költségvetés április végi kiadásai 595,3 milliárd forinttal magasabbak voltak, mint az elmúlt év azonos időszakában, a növekedés elsősorban a központi költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok idei nagyobb összegű kifizetéseivel függ össze.

A kamatkiadások 2014. január–áprilisban 426,1 milliárd forintot tettek ki, 21,5 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 49,8 milliárd forintot értek el, 20,1 milliárd forinttal többet az előző évinél. A nettó kamatkiadás 376,3 milliárd forint volt, így 41,6 milliárd forinttal lett kevesebb az előző év hasonló időszakához képest.

A tb-alapok 2014. április végi 44,8 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 49,2 milliárd forintos többletéből, valamint az Egészségbiztosítási Alap mintegy 4,4 milliárd forintos hiányából tevődik össze. 2013. április végén a tb-alapok együttes többlete 98,5 milliárd forintot tett ki.

Az év első négy hónapjában az általános forgalmi adóból 832,2 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 24,4 milliárd forinttal haladta meg. A befizetések 9,0 százalékkal, míg a kiutalások 16,1 százalékkal magasabbak az előző évinél.

A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az év első négy hónapjában 531,1 milliárd forint volt, amely az 558,0 milliárd forintos bruttó befizetés és a 26,9 milliárd forintos kiutalás egyenlegeként képződött. Ez 20,9 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél.

A jövedéki adóból realizált bevétel az év első négy hónapjában 255,3 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi bevételnél 3,0 milliárd forinttal, 1,2 százalékkal magasabb.

A pénzügyi tranzakciós illetékből a költségvetésnek az év első négy hónapjában 99,0 milliárd forint bevétele keletkezett, mely az előző év azonos időszakát 60,2 milliárd forinttal haladta meg.

A pénzügyi szervezetek különadójából április végéig 37,0 milliárd forint bevétel keletkezett, ez 2 milliárd forinttal több 2013 azonos időszakánál.