Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte, hogy a 3,5 százalékos éves GDP-növekedés jelentősen meghaladja a 2,3 százalékos várakozásukat és a piaci előrejelzéseket is. Megjegyezte ugyanakkor: az év/év alapú bővüléshez nagymértékben hozzájárult az is, hogy a szezonális kiigazítás újrafuttatásával módosultak a tavalyi negyedéves növekedési számok, így tovább csökkent az amúgy is alacsony bázis. Ha a gazdaságot a szeptember–december periódushoz viszonyítjuk, akkor 1,1 százalék a kiigazított növekedés, ami megegyezik a tavalyi harmadik negyedéves bővüléssel – hívta fel a figyelmet Gabler Gergely, de hozzátette, hogy mindezektől eltekintve is erős negyedévet zárt a magyar gazdaság.
Ismert, a KSH közlése szerint elsősorban az ipari és építőipari kibocsátás jelentős bővülése áll a kiemelkedő számok mögött. Minden valószínűség szerint az autógyártás rendkívüli kapacitásbővítése és termelésnövekedése nagymértékben járult hozzá a GDP bővüléséhez – írta ezzel kapcsolatban a szakértő. A felhasználói oldalról egyelőre még nem látni adatokat, de az Erste várakozása szerint a beruházások növekedése és a lakossági fogyasztás 11 éves mélypontról való elrugaszkodása fűthette a gazdaságot, amihez az autóipar nyomán tovább erősödő exporttöbblet is hozzájárulhatott.
Az Erste a jelenlegi előrejelzését – amely szerint az idén egész évre 2,3 százalék növekedést vár – a friss számok tükrében jó pár tizeddel felfelé módosítja: 2,5-3 százalék közötti GDP-bővülést vár 2014-ben. A lakossági fogyasztás várhatóan tovább nő az alacsony infláció és az ennek nyomán emelkedő reálbérek miatt. A bruttó állóeszköz-felhalmozást az idén még kifutó EU-pénzből finanszírozott állami beruházások fűthetik, és a nettó export az import felpörgése ellenére pozitívan járulhat hozzá a GDP-hez – írta a szakértő.
Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője kiemelte, az elmúlt hónapok kedvező adatai alapján valószínűsíthető, hogy az építőipar és az ipar mellett a beruházások felfutása is segítette a gazdaságot, illetve számos jel utal a lakossági fogyasztás élénkülésére is.
Balatoni András, az ING vezető elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában jelezte, hogy az ING 3 százalékos éves növekedést várt az első negyedévre. Kifejtette, hogy az ipari termelés több mint 8 százalékkal emelkedett az első negyedévben 2013 azonos időszakához képest, és a bővülést elsősorban az export hajtotta, mivel a belföldi értékesítés továbbra sem túl „acélos”. A költségvetési beruházások felfutása érdemben növelte az építőipar termelését, ez volt a növekedés másik fontos forrása – tette hozzá Balatoni András, aki szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja szintén kedvező hatással volt a szektor növekedésére.
Hozzáfűzte, hogy a növekedést támogatta a háztartások vásárlóerejének markáns emelkedése, ami a rendkívül alacsony inflációhoz, illetve a költségvetési szektorban véghezvitt jelentős béremelésekhez köthető. A belső felhasználás, illetve a szolgáltatások hozzáadott értéke nagy valószínűséggel növekedni tudott, vagyis a gazdasági növekedés széles bázison nyugszik.
Balatoni András szerint kérdés, hogy ezt a növekedési dinamikát meddig képes fenntartani a hazai gazdaság a külső és a belső egyensúly veszélyeztetése nélkül. Az idei konvergenciaprogramból is kiderült, hogy a költségvetési politika lazítóvá vált a 2012–2013-as szigorú gazdálkodást követően, ez a lazítás pedig a ciklikusan kiigazított költségvetési deficit romlásában érhető tetten a szakértő szerint. „Nyilvánvaló, hogy ezen az úton nem mehet tovább sokáig az állam, mivel ebben az esetben ismét az eladósodás pályájára állítaná az országot” – hívta fel a figyelmet.
Az elemző összességében arra számít, hogy jövőre megáll a költségvetési kereslet növekedése, ami némi visszarendeződést eredményez majd az építőipari termelésben, mivel a lakáspiaci konjunktúra csak lassan javul. Az ipari termelésben az exportpiaci részesedés szintbeli eltolódást eredményez, ami egy éven keresztül hat a növekedési rátára. Amikor a bázisba beépül a folyamat (vagyis 2015-ben), az év/év növekedési ráták visszaeshetnek, de továbbra is jelentős 4-5 százalékos ipari termelésbővülésre lehet számítani. A gazdasági növekedés így éves átlagban elérheti vagy meg is haladhatja a 3 százalékot az idén, de jövőre csak kisebb mértékű, 1,9 százalékos bővüléssel számol az ING.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi adatokat délben hozzák nyilvánosságra, de az előzetes információk alapján hazánk ezzel a teljesítménnyel az Európai Unió és a régió élvonalába tartozik. Az NGM hangsúlyozza: az első negyedéves adatok alátámasztják, hogy a magyar gazdaság egészséges, fenntartható pályára állt, ami az elkövetkező negyedévekben is fennmaradhat.
A GDP-növekedéssel kapcsolatos gyorselemzésében a Nézőpont Intézet azt írta, az ipari termelés dinamikus, várakozás feletti bővülésének köszönhetően az első negyedéves gazdasági növekedési adatok is jobban alakulhatnak a vártnál. A pozitív eltérés miatt így az egész éves növekedési kilátások szintén felfelé mozdulhatnak.
Mint kifejtik, a statisztikák alapján a magyar gazdaság növekedési pályára való átállása fenntarthatónak tekinthető. Hangsúlyozzák: a növekedés egészségesebb szerkezetben történik, ráadásul pénzügyi egyensúly fennállása mellett valósul meg.
A Magyar Nemzeti Bank expanzív monetáris politikája, illetve az elmúlt időszak monetáris politikai intézkedései jelentősen támogatják a növekedést, gazdaságpolitikai szempontból pedig nemzetgazdasági érdek a pénzügypolitika két ágának – tették hozzá a Nézőpont Intézetnél.
A Fidesz csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, Magyarország jobban teljesít a gazdasági növekedésben az európai országokhoz képest. „Miközben az európai gazdaság növekedési üteme elmaradt a várakozásoktól, a magyar gazdasági növekedés gyorsult és várakozások fölött teljesít” – fogalmazott a Fidesz.
A nagyobbik kormánypárt szerint a gyorsuló gazdasági növekedés, az ipari termelés és a beruházások növekedése mind segíti a magyar vállalkozások megerősödését és a további munkahelyteremtést. „A magyar gazdaság reményteli eredményeit és a hazai munkahelyeket meg kell védenünk a bukott baloldal és a Jobbik szélsőséges politikájától május 25-én az európai parlamenti választáson is” – áll a közleményben.
