Alekszandr Dorofejev, az orosz állami atomenergetikai cég irodavezetője az MTI kérdésére emlékeztetett: az eltelt évek alatt több feladatot is végre kellett hajtaniuk annak érdekében, hogy a fűtőelemek szállítható állapotban legyenek, kiemelésüktől kezdve hűtőmedencékbe helyezésükig, majd szárításukig.
„Hatalmas munkát végeztünk el. Mostanára felvetődött a sérült fűtőelemek Oroszországba szállítása, amely szerintem teljesen logikus, hiszen a Majak (az atomhulladékok tárolását és újrahasznosítását is végző szibériai üzem) működik, és nem helyes a sérült fűtőelemeket a medencékben hagyni, fenntartva így a potenciális veszélyt. El kell szállítani és fel kell dolgozni őket az újrahasznosításhoz” – mondta.
A Roszatom szakembere közölte, hogy a sérült paksi atomerőművi fűtőelemeket tartalmazó kazetták biztonságos szállításához minden készen áll. Már csak meg kell állapodni az ukrán hatóságokkal arról, hogy a fűtőelemeket Ukrajna területén átszállítsák.
Alekszandr Dorofejev hangsúlyozta, hogy a fűtőelemek szállítását nem érintheti az Ukrajnában kialakult helyzet. A nukleáris anyagok átszállításának a biztonságáért az adott ország felel, amelynek területén a szállítmány áthalad, és ebben az esetben Ukrajna mint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) tagja, a szállításokra vonatkozó egyezmény aláírója ezt biztosítani fogja. Minthogy több tíz éve kialakult gyakorlatról van szó, a nukleáris fűtőelemek szállítási útvonala, a szállítás módja, a felelősségátadási mechanizmus is megbízhatóan működik.
Szerinte a reaktor állása, az üzemzavar elhárítása, az ideiglenes tárolás, az elszállítás igen sokba került a paksi atomerőműnek. Megfogalmazása szerint az orosz technológiai eljárás megsértése „jó lecke volt” .
A Paksi Atomerőmű 2. blokkjában 2003. április 10-én történt súlyos üzemzavar, amelynek során tisztítás alatt lévő fűtőelemek sérültek meg. Eltávolításuk az Országos Atomenergia Hivatal jóváhagyásával 2006. október 15-én kezdődött meg. A munkát pályázat útján nyerte el a Roszatom cége, az orosz TVEL konzorcium.
Pjotr Lavrenyuk, az elsősorban nukleáris fűtőanyagokat előállító cég vezérigazgató-helyettese a moszkvai Atomexpón magyar újságírókat tájékoztatva kijelentette: az engedélyeztetési eljárás miatt az üzemzavar következményeinek elhárítására a felkészülés majdnem 3 évig tartott, de azt követően meglehetősen gyorsan ki tudták emelni a sérült fűtőelemeket, így a munkálatokat elvégzőket nem érte a megengedettnél nagyobb sugárterhelés.
Elmondta, hogy ugyan nem kaptak túl sok pénzt a munkáért, de elégedettek, mert hasznos tapasztalatokra tettek szert. Megerősítette: az lenne a legbiztonságosabb, ha a sérült paksi fűtőelemeket elszállítanák Oroszországba, és újrahasznosításra feldolgoznák. A szállítás és a feldolgozás külön költséget jelent a magyar félnek.
Lavrenyuk az MTI kérdésére elmondta, általában elégedettek a Paksi Atomerőmű Zrt.-vel fennálló együttműködésükkel, mert a magyarországi atomerőmű egyike annak a kevés vállalatnak, ahol nagyon jó hatékonysággal használják a TVEL-nél gyártott nukleáris fűtőelemeket. A 2003-as üzemzavar szerinte bebizonyította, hogy nekik és magyar partnerüknek továbbra is együtt kell működniük.
Kirijenko magyar újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy egészében véve jól haladnak az előkészületekkel, amelyekre kidolgozták a menetrendet; a munkában nincs késedelem. A Roszatom vezetője leszögezte, hogy fontosnak tartják az átláthatóságot a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatosan. Erre példának azt a múlt heti brüsszeli tanácskozást említette, amelyen a magyar kormány képviselőivel közösen tájékoztatták az Európai Bizottságot és az Euratomot a tervekről.
Szergej Kirijenko azt mondta, abból indulnak ki, hogy az alapvető megállapodásokat az idén előkészítik, és az év végéig befejezik az egyeztetéseket is. Emlékeztetett arra, hogy a január közepén létrejött magyar-orosz kormányközi megállapodást követően tavasszal aláírták – megfogalmazása szerint igen kedvező feltételekkel – a mintegy 10 milliárd eurós orosz hitelnyújtásról szóló egyezményt is.
A magyar vállalkozásoknak a Paks II. megvalósításában való részvételi arányával kapcsolatosan a Roszatom vezérigazgatója jelezte, hogy ez a paksi bővítés költségének 40 százalékos értékét teszi majd ki. Hozzátette, a kormányközi megállapodás során abból indultak ki, hogy több mint 10 ezer munkahelyet teremtenek a beruházással, és a részt vevő magyar vállalatok befizetései jelentősen növelni fogják a magyar költségvetést.
Kirijenko dicsérte a magyar gépgyártást, megjegyezve: több ilyen céggel működnek együtt. Hozzátette, hogy azok a cégek, amelyek megszerzik az atomiparban való tevékenységéhez szükséges engedélyeket, és beszállítói lesznek a paksi atomerőmű bővítési beruházásnak, a későbbiekben más országokban is a Roszatom partnerei lehetnek.
