Kásler Árpád és felesége 2008-ban vettek fel devizaalapú hitelt. Azért fordultak bírósághoz, mert sérelmezték, hogy a bank vételi árfolyamon folyósítja a kölcsönt, míg törleszteniük már eladási árfolyamon kell. Kifogásolták azt is, hogy a pénzintézet a kezelési költséget is devizában határozta meg.
Első fokon a házaspár javára ítélt a bíróság, a másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla viszont részben megváltoztatta a döntést – így került az ügy a Kúriára, amely év elején a hazai eljárást felfüggesztve, az Európai Unió bíróságától kért állásfoglalást.
A luxembourgi székhelyű testület végül április végén kimondta, hogy a Kúria vizsgálhatja a szerződés feltételeinek tisztességtelenségét. A bíróság ez év április 30-án kihirdetett döntésében azt mondta ki, hogy a nemzeti bíróság a szerződéses felek közötti egyensúly helyreállítása és a szerződés érvényességének fenntartása céljából helyettesítheti a tisztességtelen szerződési feltételt a nemzeti jog valamely rendelkezésével.
A várakozások szerint az ügy eldöntése után a Kúria átfogóan is megvizsgálja az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés témakörét, és dönthet arról is, hogy van-e olyan törvényi szabály, amely a tisztességtelen szerződési rendelkezés helyébe léphet, végül jogegységi határozatot hozhat az ügyben.
A Kúria tavaly december 16-án közzétett – magyar bíróságokra kötelező – jogegységi döntésében kimondta egyebek között, hogy a devizahitel önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, az árfolyamváltozás következményei, előnyei és hátrányai az adósnál jelentkeznek. A devizahitel-szerződés egészének érvénytelenségéhez vezető okokat számba véve a kúriai határozat részletesen foglalkozott azzal, hogy önmagában a devizahiteles szerződés miért nem jogszabályba, illetve nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköző, uzsorás, lehetetlen szolgáltatásra irányuló, valamint színlelt.
A jogegységi döntés kitért egyebek között arra, hogy a tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt a szerződés nem jogszabályba ütköző. De ha a fogyasztó nem kapott megfelelő tájékoztatást a szerződéses kockázatokról, az felvetheti a tisztességtelenség kérdését.
A decemberi kúriai határozat szerint ha egy vizsgált szerződés valamilyen okból teljesen vagy részlegesen érvénytelen, a bíróságoknak különösen arra kell törekedniük, hogy kiküszöböljék az érvénytelenség okát, és a szerződést érvényessé nyilvánítsák, ugyanis a még fennálló tartozás érvénytelenség esetén egy összegben azonnal esedékessé válna.
A kormány indítványára az Alkotmánybíróság is foglalkozott a devizahitelek ügyével, és ez év márciusában közzétett alaptörvény-értelmezésében kimondta: törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni.
A devizahitelek kapcsán április 30-án a luxembourgi bíróság döntését követően Rétvári Bence (KDNP), a közigazgatási és igazságügyi tárca parlamenti államtitkára arról beszélt: fokozatos lehet a megoldás, először a Kúriának kell fontos döntéseket meghoznia, utána benyújtják azt a javaslatot a parlamentnek, amely véglegesen kivezet minden ingatlanvásárlási célból felvett devizaalapú jelzálogkölcsönt.
