A magyar bankrendszerben jelentős átalakulásra van szükség, mert a pénzügyi válság világosan megmutatta, hogy a bankszektor tulajdonosi szerkezete korántsem semleges a pénzügyi stabilitás és a hitelezés szempontjából. A külföldi tulajdonú leánybankok a válság idején jelentős pénzügyi forrásokat vontak ki az országból, ami erőteljes nyomást gyakorolt a forint stabilitására, ugyanakkor a hazai vállalatok hitelezése szinte leállt. Vagyis egy döntően külföldi tulajdonú bankrendszer nemcsak a kilábalást nehezíti, hanem a forráskivonások következtében tovább mélyíti a válságot – közölte a szaktárca.
„A folyamatok felismerése és megértése egy felelős kormányt új stratégia kidolgozására kötelez, ezért a kormány célja, hogy a hazai tulajdon aránya növekedjen, a külföldi tulajdonrész pedig csökkenjen a magyarországi bankokban” – emelte ki az NGM. Ebbe a stratégiába illeszkedik az a megállapodás, amely a kabinet és a Bayerische Landesbank között született. Az 55 millió eurós vételár nem jelent jelentős költségvetési terhet. Régóta tudható volt, hogy az MKB eladó, az Európai Bizottsággal kötött megállapodása értelmében a bajor tulajdonos vállalta, hogy 2016-ig megválik a társaságtól. A kormány célja, hogy az MKB-t aktív, jövedelmező bankká alakítsa át, ezért kiemelten fontos a jelenlegi ügyfélkör megtartása, sőt bővítése – tették hozzá.
A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja üdvözli, hogy az MKB megvételével – a mérlegfőösszeget nézve – 50 százalék fölé került a bankrendszerben a magyar tulajdon aránya – közölték csütörtökön. „Ez egy újabb lépés, amely erősíti a magyar gazdaság függetlenségét” – írta közleményében a nagyobbik kormánypárt frakciója.
Bayerische Landesbank (BayernLB) csütörtökön jelentette be a vásárlást, az ügyletet a tervek szerint szeptemberig véglegesítik.
Az MKB megvétele az első lépés a magyar bankrendszer konszolidációjában, amellyel a kormány célja, hogy olyan működőképes, erős, hitelezésben aktív bankrendszer jöjjön létre, amelyben a hazai tulajdon aránya fokozatosan nőhet – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön a kormányzati portálon megjelent interjúban.
A tárcavezető kiemelte, a német tulajdonos vállalta, hogy az átadás előtt 270 millió eurós tőkeemelést hajt végre a Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt.-ben, tehát a magyar adófizetőknek nem kerül pénzükbe az, hogy a pénzintézet újra hazai kezekbe kerül. Varga jelezte azt is: reményeik szerint az MKB egy-két éven belül visszanyeri erős, versenyképes pozícióját, és „így a piaci értékesítésére is lehetőség lesz majd”. A miniszter hozzátette: a hazai bankrendszerben is kiderült, egyáltalán nem mindegy, hogy kik a magyarországi bankok tulajdonosai.
Kiemelte, hogy a gazdasági válság kitörésekor a külföldi tulajdonú bankok jelentős forrást vontak ki a hazai bankrendszerből, ezzel instabillá tették a hazai pénzügyi rendszert, a bankrendszer hitelezési szintje visszaesett, leállt. „Ez nem jó a magyar gazdaságnak, szükség van arra, hogy a bankok hitelezzenek, további forrásokat adjanak a vállalkozások fejlesztéseihez, beruházásaihoz. A hazai bankrendszer konszolidációjának egyik nagyon fontos lépése az MKB Bank megvásárlása” – fogalmazott. Megjegyezte, hogy az MKB eladó volt, az Európai Bizottság döntése alapján 2016-ig értékesítenie kellett a bajor tulajdonosnak.
Az MKB egy országos fiókhálózattal rendelkező, működőképes bank, lehetőség van arra, hogy megvásárlásával a magyar kormány a hitelezési aktivitást erősíteni tudja, és ezzel versenyképesebb bankrendszerhez járuljon hozzá – mondta a politikus.
Az ING és az Equilor szakértői szerint nem veszélyezteti a költségvetés egyensúlyát és a tervezett, 2,9 százalékos hiánycélt az, hogy a magyar kormány 55 millió euróért megvásárolja az MKB Bank Zrt.-t. Kuti Ákos, az Equilor és Balatoni András, az ING vezető elemzője is azt emelte ki az MTI érdeklődésére, hogy a lépés abba a kormányzati stratégiába illik, amely szerint növelni kell a hazai tulajdon részarányát – és így a magyarországi finanszírozást – a bankrendszerben.
Az Equilor vezető elemzője szerint meglepetés volt a bejelentés, mert a piacon azt várták, hogy az OTP veszi meg az MKB-t. Hozzátette, hogy egyelőre keveset lehet tudni a tranzakció részleteiről, de az 55 millió eurós vételár elmarad a piac által várttól. Balatoni András az MTI-nek elmondta: a kormány célja, hogy növelje a hazai tulajdon részarányát a magyarországi bankrendszerben, azzal is jár, hogy a belföldi források felé fordul a hazai bankrendszer, ami segít abban, hogy kevésbé erősödjenek fel a gazdasági hullámzások.
Salamon Károly, az MKB kisebbségi tulajdonában lévő biztosítók igazgatósági elnöke csütörtökön az MTI-nek elmondta: miután az MKB Bank kisebbségi tulajdonosa az MKB Általános Biztosító Zrt.-nek és az MKB Életbiztosító Zrt.-nek, rövid távon nincs hatása a két biztosítóra annak, hogy a magyar állam megvásárolja a pénzintézetet. Hozzáfűzte, hogy a többségi tulajdonos 2010 elejétől 62,5 százalékos arányban a Versicherungskammer Bayern, amely Bajorország legnagyobb biztosítási csoportosulása, egyben Németország egyik legnagyobb egészségbiztosítója.
Az MKB Bank megvásárlása a bankszektor megerősítését célzó állami stratégia érvényesítésében játszhat szerepet – jelentette ki Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik pódiumbeszélgetésén csütörtökön. Kifejtette: az ideális az lenne, ha az állam mintegy 30 százalékos részesedéssel rendelkezne a bankszektorban, ez ugyanis már meghatározó szerepet biztosítana számára.
Az MKB-ról elmondta: egy jó állapotú, kiterjedt hálózatú bankról van szó, amelynek azonban voltak veszteséges területei. Hozzátette, hogy a vásárlásnál fontos szempont volt, hogy komoly lakossági üzletági szegmenssel, kiépült hálózattal rendelkező cég legyen.
Hegmanné Nemes Sára felidézte, hogy a devizahitelesek megsegítését célzó kormányzati intézkedések miatt több bank is kilátásba helyezte, hogy kivonul a magyarországi piacról, de egyelőre ilyen döntésről nem tud.
Az MKB-t 1994-től privatizálták, több lépcsőben. Első lépésként 1994-ben a mai BayernLB (akkor Bayerische Landesbank Girozentrale) 25, az EBRD 16,7 százalékos részesedést szerzett. A Deutsche Investitions- und Entwicklungsgesellschaft (Német Befektetési és Fejlesztési Társaság) 1995 elején 8,3 százalékos részesedésre tett szert a pénzintézetben.
1996 májusában az MKB privatizációjának lezárásaként a Bayerische Landesbank megvásárolta az ÁPV Rt. portfóliójában még meglevő 25,8 százalékos részvénycsomagot. A fő tulajdonos a következő években tovább növelte részesedését, a jelenlegi 1 részvény híján 100 százalékra. A BayernLB-t a bajor állam 2008-ban 10 milliárd eurós támogatással mentette ki a pénzügyi válságból. A pénzintézet 2012 júliusában állapodott meg a brüsszeli bizottsággal, ez tartalmazta egyebek mellett, hogy értékesítenie kell az MKB-t.
Az MKB Bank a magyar számviteli szabályok szerint 6 milliárd forint, a konszolidált nemzetközi kimutatás (IFRS) alapján 121,5 milliárd forint adózás előtti veszteséggel zárta a tavalyi évet, a két adat közötti eltérést – a hitelintézet tőkehelyzetének megerősítésére szolgáló tulajdonosi intézkedéscsomag részének számító – rendkívüli tétel okozta. A bajor tulajdonos több lépcsőben rendezte a magyarországi leánybank tőkehelyzetét, az MKB Bank jelenleg több mint 16 százalékos tőkemegfelelési mutatóval rendelkező pénzintézet.
A Der Standard című osztrák liberális lap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel közölt interjút szerdán „Az osztrákok agresszív üzletpolitikája megbosszulja magát” alcímmel, amelyben arról beszélt, a bankok a jelenlegi helyzet fő felelősei.
Korábban a nemzetgazdasági miniszter rámutatott: a magyar gazdaság szempontjából kiemelten fontos, hogy a bankszektorban megfelelő súlyt kapjanak az ország gazdaságához lojális hitelintézetek, a hazai tulajdoni hányad növelése, amit a kormány is ösztönöz.
