A tejtermelők július 8-án azért tiltakoztak az ország több pontján is, hogy számukra kedvezőbben alakuljanak a piaci feltételek. Istvánfalvi Miklós szerint azok a cégek számíthatnak rá, hogy a tejtermelők tiltakoznak tevékenységük ellen, amelyek nem tettek, illetve nem tesznek semmit azért, hogy kínálatukban növekedjen a belföldön előállított tejtermékek aránya.
Hegedűs Imre, a demonstrációs bizottság vezetője ehhez hozzátette: a termelők leginkább azt sérelmezik, hogy az ultrapasztőrözött tejek és a félkemény sajtok belföldi piacán túlsúlyban vannak a külföldi termékek. Pedig – mint mondta – a magyar raktárak is tele vannak ezekkel az árukkal, vagyis belföldről is hasonló feltételekkel szerezhetők be, mint külföldről.
Hegedűs Imre bemutatott egy Szlovákiában, Nyitrán készült videofelvételt is, amely azt támasztja alá, hogy ugyanazok a szlovák gyártású UHT tejek többe kerülnek dobozonként – 40-60 forinttal –, mint Magyarországon. Ez a szakember szerint csak úgy lehetséges, ha a magyarországi importőr Szlovákiában nettó áron vásárol, Magyarországon pedig „elfelejti” befizetni az áfát. Ezzel a költségvetést több milliárd forintos kár éri.
A demonstrációs bizottság jelen lévő képviselőinek véleménye az volt, a hatóságoknak szigorúbban fel kellene lépniük a belföldi piac védelme érdekében az ilyen esetek ellen. Az FM és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is határozottabban álljon ki a tejtermelők érdekében.
Pozitív példát is hozott Hegedűs Imre: a Spar Magyarország áruházaiban csak magyar UHT tej kapható a szlovák termékhez hasonló áron. A demonstrációs bizottság vezetője úgy vélte: mindez azt bizonyítja, hogy a magyar termelők azonos versenyfeltételek mellett megfelelnek a belföldi piaci elvárásoknak.
A tejkvótarendszert 2008-ban fogadták el, a lényege egy éves szinten 2,1 milliárd kilogrammos keret meghúzása volt: ennyit állíthattak elő a tejtermelők itthon. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az ágazat az utóbbi években mindössze 80 százalék körül használta ezt ki. A jelenlegi helyzet az, hogy a kvótarendszer 2015. március 31-ével megszűnik. Egyes tagállamok tejtermelése azonban már most meghaladja a számukra előírt kvótamennyiséget.
A FM által Brüsszelbe küldött magyar delegáció – 11 másik országgal karöltve – az elfogadott szabályok módosítását kérte annak érdekében, hogy ne kelljen a kvótatúllépés miatt illetéket fizetniük, ami nagyságrendileg 180 milliárd forintot jelent. Magyarország nem lépte túl a számára biztosított kvótát, ugyanakkor a magyar termelők csatlakozásunk óta küzdenek a versenyképességük megőrzéséért.
A javaslat elfogadása esetén a magyar tejtermelők versenyhátrányba kerültek volna – húzta alá korábban Feldman Zsolt, az FM agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára –, hiszen a kvótát túllépő tagállamok termelői ezzel az összeggel csökkenthették volna áraikat, mely közvetlenül kihatott volna a magyar tejágazatra. Másik tizenkét tagállam, köztük a magyar delegáció hatékony fellépésének köszönhetően azonban a javaslatot elutasították.
