Az elmúlt két év során a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatcsökkentési ciklusa, illetve más nemzetközi és hazai gazdasági fejlemények következtében érdemben csökkent a forint állampapírok hozamszintje. Ennek hatására már eddig is számottevően mérséklődtek az államháztartás kamatterhei, a teljes állomány átárazódása után pedig minden más változatlanságát feltételezve a forintban denominált állampapírokhoz kapcsolódó évi kamatmegtakarítás a GDP 1-2 százaléka körül alakulhat – olvasható az MNB honlapján.
A cikk felidézi, hogy „a jegybanki irányadó kamat összességében 490 bázisponttal mérséklődött, ami nemzetközi és historikus összehasonlításban is rendkívüli monetáris politikai enyhítést jelent”.
Az írás ábrákkal is illusztrálja az alapkamat csökkentésének jótékony hatását az állampapír-piaci hozamok alakulására (1 ábra). Kiemelik, hogy a hosszabb papírok körében 300-350 bázispontos hozamcsökkenés ment végbe (2. ábra).
A forint államadósságra fizetett kamatteher érdemben csökkent az elmúlt két évben és az éves megtakarítás a jelenlegi hozamszint fennmaradását feltételezve hosszú távon megközelítheti a GDP 1-2 százalékát – hívják fel a figyelmet. Az államháztartás nettó pénzforgalmi szemléletű forint kamatkiadásai a csökkenő hozamszint nyomán – minden egyéb hatást kiszűrve – 2014-ben 100 milliárd forinttal lehetnek alacsonyabbak, mint 2012-ben. Ez azt jelenti, hogy az állam jelentős, az idei évben a GDP 0,3 százalékának megfelelő összeget takaríthat meg – húzták alá.
Az államadósság 3,5 éves átlagos futamideje miatt a megtakarítások egy jelentős része a következő néhány évben érvényesülhet. A hozamcsökkenés hatására az állomány nagy részének a következő években való átárazódását, változatlan hozamszintet és adósságszerkezetet feltételezve évente 300 milliárd forintot meghaladó mértékben mérséklődhetnek a költségvetés kamatkiadásai (körülbelül a GDP 1 százaléka). A teljes potenciális megtakarítás elméleti mértéke 10 évnél hosszabb távon évi 590 milliárd forintra nő, ami megközelíti a GDP 2 százalékát. E számítások értelmezésénél fontos hangsúlyozni, hogy ekkora mértékű éves megtakarításra csak abban az esetben kerülne sor, ha a jelenlegi hozamszintek 10 évnél hosszabb horizonton is fennmaradnának, azaz inkább egy elméleti maximumról beszélünk. A 4. ábra azt mutatja be, hogy egy ekkora mértékű tartós hozamcsökkenés nyomán bekövetkező kamatmegtakarítás milyen ütemben érvényesülne a teljes állományon – hívja fel a figyelmet az elemzés.
Emellett kiemelik: az MNB pozitív eredménye is hozzájárult ahhoz, hogy fennmaradjon az államháztartás egyensúlya, illetve folytatódjon a GDP-arányos államadósság fokozatos csökkenése.
