A csökkentésre Balog Ádám, Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Kandrács Csaba, Kocziszky György, Matolcsy György, Windisch László és Pleschinger Gyula, a szinten tartásra pedig Cinkotai János szavazott – derül ki a tanács júliusi kamatdöntő üléséről szerdán kiadott rövidített jegyzőkönyvből.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa július 22-én a 10 bázispontos piaci konszenzussal szemben 20 bázisponttal 2,10 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot.
Az ülés után Matolcsy György jegybankelnök sajtótájékoztatón bejelentette: az MNB „tartós tartásra” rendezkedik be, vagyis arra, hogy az alapkamat 2015 végéig 2,1 százalékon marad.
A nemzeti bank jegyzőkönyve szerint a júniusi inflációs adat alapján a fogyasztói árak továbbra is historikusan alacsony dinamikát mutattak. A középtávú kilátásokat megragadó inflációsalapfolyamat-mutatók továbbra is mérsékelt inflációs nyomást jeleznek, amihez hozzájárul a visszafogott külpiaci infláció, a kihasználatlan kapacitások nagysága, az alacsony bérdinamika, az inflációs várakozások mérséklődése, valamint a szabályozott árak több lépcsőben végrehajtott csökkentése.
A hazai reálgazdasági és munkapiaci tényezők továbbra is dezinflációs hatásúak, az alacsony infláció tartósan fennmaradhat. Az infláció az előrejelzési horizont végén érheti el az árstabilitásnak megfelelő, 3 százalék körüli értéket.
A Monetáris Tanács több tagja is röviden értékelte a 2012 augusztusa óta tartó kamatcsökkentési ciklus makrogazdasági hatásait, és egyetértettek abban, hogy van még tér némi kamatcsökkentésre. A tanács tagjai abban is egyetértettek, hogy egy 20 bázispontos mérsékléssel az alapkamat elérhet arra a szintre, amely az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja. Többen is hangsúlyozták, hogy a kamatpálya aljával kapcsolatos bizonytalanság megszüntetése a lazítási ciklus lezárását indokolja, ezért a 20 bázispontos kamatcsökkentés mellett a lazítási ciklus lezárását javasolták.
Egy tanácstag véleménye szerint Magyarországon már árstabilitás van, és az infláció az előrejelzési horizonton várhatóan a jegybanktörvény alapján kitűzött inflációs céllal összhangban alakul. Véleménye szerint az alapkamat további csökkentése nem indokolt, a gazdasági növekedést pedig alig számszerűsíthető mértékben támogathatja, ami nem konvencionális jegybanki eszközzel, nevezetesen a központi bank Növekedési hitelprogramjával is támogatható. Ugyanez a tanácstag hozzátette, hogy az irányadó kamatláb további mérséklése pénzügyi kockázatot hordozhat magában, míg a kedvező hatásai csak korlátozottan érvényesülhetnek.
A tanács egy másik tagja azt emelte ki, hogy a jelenlegi döntés fő üzenete nem a további kamatcsökkentés mértéke, hanem a ciklus lezárása lehet, ezért – fenntartva, hogy a mérséklés az esetleges pozitív hatások mellett azokhoz képest nagyobb mértékben növeli a kockázatokat – a döntés fő üzenetére tekintettel támogatta a 20 bázispontos kamatvágás mellett megvalósuló, a csökkentési ciklust lezáró javaslatot.
A nemzetközi befektetői hangulat az elmúlt hónapban változékonyan alakult, főként a kiéleződő geopolitikai konfliktusok, illetve a vártnál gyengébb európai makrogazdasági adatok hatására. Eközben Magyarország kockázati felárai érdemben nem változtak, a forint árfolyama enyhén gyengült, amiben a külső tényezők mellett országspecifikus tényezők is szerepet játszhattak. Hazánk sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán mérséklődő külső adósságállomány. A hazai kockázati megítélést javíthatja az MNB önfinanszírozási koncepcióhoz kapcsolódó bejelentése is.
A Monetáris Tanács többségének megítélése szerint a kamatpálya aljával kapcsolatos bizonytalanság megszüntetése a lazítási ciklus lezárását indokolta, az árstabilitás középtávú elérése pedig további 20 bázispontos kamatcsökkentést tett szükségessé.
A tanácstagok egyetértettek abban, hogy az aktuális kamatlépéssel befejeződik a lazítási ciklus. Több döntéshozó is kiemelte, hogy a ciklus során végig hiteles volt a jegybank kommunikációja, és az egyes lépések összhangban voltak a piaci várakozásokkal, így tovább erősíthették az intézményi hitelességet.
A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat elért arra a szintre, amely az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja. Ezzel a kétéves, jelentős mértékű, 490 bázispontos lazítási ciklus véget ért, előretekintve a makrogazdasági kilátások tartósan laza monetáris kondíciók fenntartásának irányába mutatnak.
