Januártól új eszközökkel akadályozhatja meg a jegybank a lakosság felelőtlen eladósodását. A jövedelemarányos törlesztőrészlet- mutató (JTM) és a hitelfedezeti mutató (HTM) bevezetésétől azt reméli a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogy a lakosságot felelősebb eladósodásra, a bankokat pedig megalapozottabb hitelkihelyezésre ösztönzi majd. Miután az emberekben még él a devizahitelek okozta sokk, egyelőre ugyan nem kell a felelőtlen hitelfelvételtől tartani, de a két eszközzel jól lehet szabályozni a hitelpiacot. A rendeletről kiadott tájékoztatás szerint a fél év múlva életbe lépő JTM értékét a jegybank forinthitelek esetén ötven százalékban határozta meg, havi 400 ezer forint havi jövedelem felett pedig lehetőség nyílik a 60 százalékos eladósodásra. A jövedelmek a házastársak esetében – ha adóstársak – összeadódnak.
Új elem a korábbi gyakorlathoz képest, hogy kizárólag a bevallott, legális jövedelmet lehet figyelembe venni a hitel odaítélésekor, ami a gazdaság kifehérítésének irányába mutat. A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót nem csupán a lakáshiteleknél kell alkalmazni, de 200 ezer forint hitelérték fölött minden egyéb (így például fogyasztási, jelzálog- és gépjárműhitelnél) kölcsönnél is. Fontos, hogy a mutató kiszámításakor figyelembe kell venni az adós korábban felvett hiteleinek törlesztőrészleteit is.
Bár manapság már alig-alig vesznek fel devizahiteleket az emberek, a rendelet ezekre az esetekre is kiterjed. Itt sokkal szigorúbb határokat húz meg, hogy elejét vegye az árfolyamveszteség miatt esetleg bekövetkező túlzott eladósodásnak. Euróalapú hitel esetén legfeljebb a jövedelem negyedéig (négyszázezer forintos havi jövedelem fölött 30 százalékáig) adósodhat el az ügyfél. Ugyanez a szám egyéb deviza esetén 10, illetve 15 százalék.
Az ugyancsak jövő januártól kötelező hitelfedezeti mutatót az MNB-rendelet 80 százalékban maximálja a jelzáloghitelek esetében. Vagyis legfeljebb a megvásárolt ingatlan négyötödéig nyújthat hitelt a bank, az önerőnek pedig el kell érni a 20 százalékot. A gépjárműhitelek esetében a rendelet valamelyest szigorúbb, ott legfeljebb a gépjármű értékének 75 százalékáig terjedhet a kölcsön nagysága. Még kevesebb hitelre számíthat az, aki devizában akar eladósodni: az euróban nyújtott hiteleknél 50, illetve 45 százalék a felső határ, egyéb deviza esetén pedig mindössze 35, illetve 30 százalék.
A rendelettervezet megalkotása előtt a jegybank szakértői egyeztettek a hazai pénzintézetekkel, s az általuk felvetett észrevételek egy része is belekerült a rendelet végleges szövegébe. A tervezett szöveget az Európai Központi Bankkal is véleményeztették. Az unió pénzügyeiért felelős intézmény pozitívan értékelte a jogszabály tartalmát: annak életbelépése várhatóan erősíti a magyar pénzügyi rendszer stabilitását.
Hasonlóképpen nyilatkozott lapunknak korábban Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója. Elmondta, ha a hitelezés túl gyenge, akkor a két mutatót csökkenthetik. A szabályozó szervezet a mutatók elvárt értékének meghatározásánál egyrészt figyelembe veszi a fogyasztók védelmét, másrészt a lakossági hitelezés erősségét. – A féket „beszereljük”, és akkor lépünk rá erősen, ha a hitelezés felfutása egészségtelenné, túlzottá válik – jelentette ki.
