A kormány a külgazdasági és külügyminisztert hatalmazta fel, hogy stratégiai együttműködési megállapodást kössön a Takata Safety Systems Hungary Kft.-vel – olvasható a tegnapi Magyar Közlönyben. Ezzel hamarosan újabb céggel bővül a kormányzat stratégiai partnereinek jelenlegi félszázas listája. Csak az a kérdés, hogy érdemben befolyásolja-e e cégek döntéseit az, hogy szerződtek a kormányzattal. Ezzel kapcsolatban említhető például a komáromi Nokia-gyár sorsa. A Microsoft júliusban jelentette be, hogy november végéig bezárja az üzemet. A termelés Vietnamba vitelével több lépcsőben több mint kétezer ember veszíti el állását, közülük 1600-an a komáromi gyárból, a többiek beszállítók és alvállalkozók. Ezen a helyzeten az sem segített, hogy a Nokiával korábban stratégiai megállapodást kötött a kormány. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) lapunknak küldött válaszában kiemelte, hogy a kormány a Nokia Siemens Networks Kft.-vel kötött stratégiai együttműködési megállapodást, és e cég nem azonos az elbocsátásokat bejelentő Nokia Komárom Kft.-vel. A tárca ugyanakkor rámutatott, hogy a megállapodások nem szerződések, hanem szándéknyilatkozatok, a feleknek jogi kötelezettséget nem tartalmaznak. Hozzátették, az NGM összesen hárommilliárd forintos keretet biztosított a létszámcsökkentések miatt állásukat elvesztők azonnali munkába helyezésére.
A stratégiai partnerek nem jártak élen a munkahelyteremtésben – derült ki az Index összeállításából. A 2012-es és a mostani állapotokat a Céginfo.hu adatai alapján összevetve az látszik, hogy 1877 emberrel dolgozik több az érintett multiknál, amelyek így összesen közel 155 ezer főnek adnak munkát. Ha viszont hozzászámoljuk a készülő elbocsátásokat is, a helyzet nem túl rózsás: a komáromi Nokia csaknem kétezer embert érintő bezárásával és a Magyar Telekom óriási, 1700 fős elbocsátásával a teljes mérleg várhatóan negatívba fordul.
Nem teljesítenek kimagaslóan az állam által a stratégiai megállapodásokkal kiemelt cégek a profit újrabefektetése terén sem. A beszámolókból az tűnik ki, hogy az elmúlt négy évben 2831 milliárd forint üzemi eredmény mellett 2300 milliárdos osztalékot hagytak jóvá a társaságok. Ez bő 81 százalék, az arány az adózott eredményhez viszonyítva is hasonló. Ez nem éppen a magyar gazdaságba vetett hitüket fejezi ki – olvasható a Figyelő cikkében. Az elbocsátások miatt már kormánykörökben is felvetődött, ideje átvizsgálni a stratégiai megállapodásokat – értesült a lap. A július végi elbocsátásokkal kapcsolatos bejelentések megütközést váltottak ki a kabinetből, hiszen a megállapodások egyebek mellett a munkahelyek megtartásáról szólnak. A lap a Külgazdasági és Külügyminisztériumban érdeklődött, ahol a világpiaci folyamatokkal magyarázták a leépítéseket. Ebből következően a külügy álláspontja szerint nincs szükség a megállapodások felülvizsgálatára.
Mindenesetre a stratégiai együttműködési megállapodások sora folytatódik. Tegnap a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az FHB Bank Zrt. írt alá hasonló megállapodást. Ez a dokumentum ugyan nem tartozik a szokásos, külföldi befektetővel kötött megállapodások sorába, de azért nem is nevezhető egyedinek. Korábban három magyar tulajdonú céggel, a Ganz Holdinggal, a Richterrel és a Waberer’sszel szerződött a kormányzat. Ma újabb taggal bővül a csapat. A Bonafarm Zrt. a Csányi Sándor üzletember mezőgazdasági befektetéseiből álló Bonafarm-csoport tagja.
