Óriási eredményeket hozott a többlépcsős rezsicsökkentés: csaknem félmillióval kevesebb fogyasztó küzd díjhátralékkal, mint egy évvel korábban. Csökkent a tartozások összege és a kikapcsolt fogyasztók száma is. Az idei adatok Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter írásbeli válaszából ismerhetők meg, aki Tóth Bertalan (MSZP) képviselő kérdésére fejtette ki, hogyan alakult az elmúlt időszakban a díjhátralékos fogyasztók száma. A szakminiszter a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál rendelkezésre álló legfrissebb – 2014. júniusi – adatok alapján közölte: összesen 1,8 millió fogyasztó esett késedelembe valamelyik rezsidíj fizetésével, tartozásuk összesen 96,36 milliárd forint.
Tavaly szeptemberben még az előző szakminiszter, Németh Lászlóné ismertette az adatokat. Eszerint 2013 júniusában még 2,294 millió, zömében lakossági fogyasztónak volt díjhátraléka, tartozásuk megközelítette a 124 milliárd forintot, vagyis félmillióval csökkent az elmaradással küzdő fogyasztók száma, tartozásuk összege pedig csaknem 25 százalékkal. Az adatokból kiderül: csakúgy, mint tavaly, idén is a villamosenergia-számlák kifizetésével késik a legtöbb szerződött fogyasztó, ám míg 2013-ban 1,236 millióan estek késedelembe, idén csak 988 ezren tartoznak a villanyszámla díjával. Földgázszámla-díjtartozása tavaly júniusban 843 ezer embernek volt, idén több mint 25 százalékkal kevesebbnek, 617 ezernek. Távhődíjhátraléka pedig 205 ezer embernek van. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy egyes fogyasztók több szolgáltatónak is tartozhatnak egyidejűleg.
A villamosenergia-számlák díjhátraléka 35,3 milliárd a tavalyi 48 milliárd forinttal szemben, a földgázé 42,4 milliárd (egy éve 55,2 milliárd forint volt), míg a távhőé 18,5 milliárd az egy évvel korábbi 20,6 milliárd forintos tartozással szemben. Az adatok szerint a késedelembe esett fogyasztók felének, 807 ezer főnek csak harminc napon belüli tartozása van, vagyis egyelőre nem küzd súlyos eladósodottsággal. Fél éven túli tartozása jelenleg 148 ezer embernek, egy éven túli pedig kevesebb mint 335 ezer embernek van. Ehhez képest tavaly júniusban még 923 ezer fogyasztónak volt 30 napon belüli, 211 ezernek fél éven túli tartozása, míg 403 ezren tartoztak egy évnél régebb óta. A lakossági fogyasztók esetében egyébként a kereskedők csak 60 napot meghaladó számlatartozás esetén kezdeményezhetik a szolgáltatás kikapcsolását.
A hivatal adatai szerint a kikapcsolt fogyasztók száma is jelentősen csökkent. Tavaly 123 925 fogyasztónál volt valamelyik szolgáltatás kikapcsolva, idén már ennél negyvenkétezerrel kevesebbnél, 81 331-nél, ráadásul ebből a lakossági fogyasztók száma kevesebb mint 73 ezer. A legtöbb fogyasztónál, 39 ezernél a földgázszolgáltatást kapcsolták ki, a villamosenergia-szolgáltatásból 26 500-at, míg a távhőből kevesebb mint hétezer fogyasztót zártak ki. A lakossági fogyasztóknál egyébként az is előfordul, hogy maguk kezdeményezik a szolgáltatás szüneteltetését, például az üresen álló lakások esetén.
Mint ismeretes, a kormány egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy csökkentse a lakosság rezsiterheit annak érdekében, hogy egyetlen dolgozó magyar családnak vagy nyugdíjasnak se jelentsen aránytalan terhet a villany- vagy a fűtésszámla kifizetése. Ennek érdekében több lépcsőben csökkentették a rezsidíjakat: első körben tavaly februárban 10 százalékkal a gáz és a villamos energia árát, az intézkedés 3,7 millió áramfogyasztót és 3,3 millió gázfogyasztót érintett. Második lépcsőben tavaly júliustól a víz, a szemétszállítás és a kéményseprés lett olcsóbb. A harmadik rezsicsökkentés eredményeként idén áprilisban a gáz ára 6,5 százalékkal, szeptember 1-jétől pedig a háztartási villamos energia 5,7 százalékkal lett olcsóbb, míg októbertől a távhő ára csökken majd 3,3 százalékkal. Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős politikusa szerint a harmadik rezsicsökkentéssel egy nyugdíjas házaspár megtakarítása akár az évi 115 ezer forintot is elérheti, egy többgenerációs háztartásban pedig évente több mint 250 ezer forintot is lehet spórolni.
A kormány átalakította a szociális támogatások rendszerét is: a rendszeres szociális segélyben részesülők számának csökkentésével párhuzamosan növelte az olyan támogatásokra és szociális alapszolgáltatásokra fordított keretet, amelyek az alacsony jövedelmű családok és a szerény nyugdíjból élők megélhetését segítik, főként a rezsidíj kifizetésének támogatásával. Ilyen a lakásfenntartási támogatás, amelynek felhasznált összege 84 százalékkal emelkedett 2005 és 2012 között. Erre a célra 2005-ben még csak 12 milliárd forintot fordítottak, 2012-ben azonban már 22 milliárdot. Az igénybe vevők száma is jelentősen gyarapodott: 2005-ben 305 ezer ember részesült lakásfenntartási támogatásban, 2012-ben pedig már közel félmillió ember kapott segítséget a rezsi kifizetéséhez. Ötven százalékkal többen kaptak adósságcsökkentő támogatást is, amely azoknak segít, akiknek lakáskölcsön-, lakbér- vagy rezsitartozásuk meghaladja az ötvenezer forintot, vagy akiknél a felhalmozódó közüzemidíj-tartozás miatt már kikapcsolták a szolgáltatást.
