Az IMF nyáron közzétett országjelentésében még 2 százalékos idei és 1,7 százalékos jövő évi növekedés szerepelt. A mostani becslése szerint az infláció gyorsulása várható Magyarországon: 2014-ben 0,3, jövőre 2,3 százalékkal nőhetnek a fogyasztói árak. A GDP-arányos folyó fizetési mérleg többlete 2014-ben 2,5 százalék, 2015-ben 2 százalék lesz. A valutaalap előrejelzése szerint kedvező, hogy a munkanélküliség az idei 8,2-ről jövőre 7,8 százalékra mérséklődik.
A szervezet szerint 2014-ben magasabb lesz a magyar gazdasági növekedés a laza monetáris politika és a nagyobb közkiadások miatt, de 2015-re romlik a monetáris környezet, és a fiskális politika szigorítása várható.
A Nemzetközi Valutalap is kénytelen elismerni, hogy a magyar modell működik és megszorítások nélkül is lehetséges a tartós gazdasági növekedés, csökken a munkanélküliség és nő a pénzügyi stabilitás – reagált Kurucz Éva kormányszóvivő a jelentésre.
Kurucz Éva az MTI megkeresésére kiemelte: a Nemzetközi Valutaalap példátlan mértékben módosította a magyar gazdasági növekedésről szóló becslését. Hozzátette: Magyarország úgy tudott gazdasági fordulatot végrehajtani, hogy már negyedik éve 3 százalék alatt marad a költségvetési hiány. „Tavaly az utolsó fillérig visszafizettük a Gyurcsány-kormány által felvett IMF-hitelt, miközben csökkentettük a családok, a munkavállalók és a vállalkozások terheit” – mondta el Kurucz Éva.
A régiós országok közül Lengyelországban idén 3,2, jövőre 3,3 százalékos növekedés lehet, Csehországban mindkét évben 2,5 százalékos, Romániában 2014-ben 2,4, 2015-ben 2,5 százalékos növekedéssel kell számolni.
A Nemzetközi Valutaalap világgazdasági kilátásokat összegző, most nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint romlottak a világgazdaság növekedésének kilátásai: 2014-ben 3,3 százalékos globális GDP-növekedés várható, jövőre 3,8 százalékos, ezek 0,1, illetve 0,2 százalékponttal elmaradnak a nyári előrejelzéstől.
Az IMF szerint erősödtek a gazdasági növekedést fenyegető kockázatok. Rövid távon a geopolitikai bizonytalanság és a piaci kockázati felárak megugrása lehet gond, középtávon a gazdasági stagnálás és a potenciális gazdasági növekedés csökkenésével kell megküzdeni.
A kockázatok miatt fontos a gazdasági növekedés erősítése, a fejlett gazdaságú országokban ehhez együttesen kell alkalmazni a monetáris politika eszközeit és fiskális kiigazítást. Bizonyos országokban az infrastrukturális beruházások is segíthetik a növekedést, a strukturális reformokra pedig mindenhol szükség lenne.
A jelentés azt valószínűsíti, hogy kiegyensúlyozatlanul, de folytatódik a világgazdasági növekedés. A fejlett gazdaságú országokban a pénzügyi és a gazdasági válság hatásai még mindig beárnyékolják a jövőt, de a fejlődő országok kezdenek hozzászokni a válság előttiekhez képest alacsonyabb növekedési rátákhoz.
Az IMF szerint a pénzügyi piacokon nagy volt az optimizmus, emelkedtek a részvényárfolyamok, csökkentek a kockázati felárak, alacsony volt az árfolyam-ingadozás. Ezek a kedvező folyamatok azonban nem növelték a beruházásokat, és néhány esetben a piacok már elhanyagolják a kockázati tényezőket, alulértékelik őket.
A fejlett államokban 2014-ről 2015-re 1,8-ről 2,3 százalékra gyorsul a növekedés üteme, a Független Államok Közösségének országaiban 0,8 százalékról 1,6 százalékra, Európa fejlődő országaiban 2,7-ről 2,9 százalékra. Latin-Amerikában és a karibi-térségben 1,3 százalékról 2,2 százalékra, Afrika szubszaharai országaiban 5,1-ről 5,8 százalékra, a Közel-Keleten 2,7 százalékról 3,9 százalékra, a kelet-ázsiai országokban 6,5-ről 6,6 százalékra változik a növekedés.
Az Egyesült Államokban idén 2,2, jövőre 3,1 százalékos GDP-növekedés lesz, Németországban 1,4, majd 1,5 százalékos, Kínában 7,4, aztán 7,1 százalékos, Oroszországban 2014-ben 0,2 százalékos, 2015-ben 0,5 százalékos.
