Véleménye szerint szükség van államadósság-csökkentési programra is. Közölte: az MNB 24 hónapja töretlen kamatcsökkentési ciklusa következtében évi 300 milliárd forinttal, a GDP 1 százalékával csökken 2015-től évente a magyar adósságszolgálat kamatfizetési része.
Hozzátette, hogy az uniós források 2020-ig átlagosan évi 1500 milliárd forintos beruházási többletet hoznak a költségvetésbe, ennek mintegy 30 százalékos adócentralizációjával számolva évi 400-500 milliárd forint az uniós forrásokból a költségvetésbe áramló különleges többletbevétel, és ezt a kettőt célzottan az államadósság csökkentésére kellene felhasználni. Matolcsy György szerint 2016-tól – az uniós forráslehívások kezdetétől – 2020-ig 5 év alatt évi 3 százalékkal lehetne csökkenteni a célzott forrásfelhasználással a magyar államadósság rátáját.
Kijelentette: az uniós és az eurózóna válságának nincs vége, ez pedig árnyékot vet a magyar gazdaság növekedésére is. Hangsúlyozta, hogy a magyarhoz hasonló mértékű, fenntartható pénzügyi konszolidációra és gazdasági stabilizációra nincs példa az unióban. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a fenntartható pénzügyi egyensúlyból automatikusan nem következik a tartós és dinamikus gazdasági növekedés. A gazdaság 2014-ben egyértelműen növekedési fordulatot mutat, de a magyar gazdaságban az örökölt korlátozó tényezők, a jelenlegi globális, uniós, eurózónás feltételek között nincsenek meg a tartós növekedés feltételei – tette hozzá.
