A bíróságnak első és másodfokon is arról kell döntenie, hogy tisztességesek-e a magyar állam ellen pert indító pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítást – például kamat-, költség- vagy díjemelést – lehetővé tevő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.
A bíróság eddig első fokon összesen 65 ítéletet hozott, ebből 62 felperesi keresetet utasított el teljesen. Három esetben részben helyt adott a keresetnek. Egy pénzintézet visszalépett, három pert – az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank közös keresetét, valamint az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet, továbbá az OTP Ingatlanlízing magyar állam ellen indított perét – pedig az elsőfokú eljárásban felfüggesztette azért, mert a bíró az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla is az Alkotmánybírósághoz fordult az EvoBank Zrt. magyar állam ellen indított perében, amelynek tárgyalását felfüggesztette az Ab eljárásának végéig.
A Fővárosi Törvényszék október 7-én délelőtt összesített adatai szerint 46 ügyben összesen 59 fellebbezés érkezett. Vannak olyan ítéletek, amelyek ellen mindkét fél, míg más döntések ellen csak a felperes vagy csak az alperes nyújtott be fellebbezést. A pénzügyi intézmények részéről 38, az állam részről pedig 21 ügyben érkezett fellebbezés.
A keddi adatok szerint 6 ügy emelkedett jogerőre, ezek között olyanok is, amelyek esetében tárgyalásra nem került sor. Ezek a számok napról napra változhatnak, ugyanis az ítélet közlésétől számított 8 napot biztosít a jogszabály a felek számára az esetleges fellebbezések benyújtására.
Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és új tárgyalásra kötelezi az elsőfokú bíróságot az UCB Ingatlanhitel Zrt. magyar állam ellen indított devizahitelekkel kapcsolatos perében. A szerdai végzés szóbeli indoklása szerint a törvényszék nem foglalkozott a felperes pénzintézet által benyújtott kereset egyes részeivel, azt figyelmen kívül hagyta, így az ítélet nem felel meg a teljesség elvének. Az ítélőtábla továbbá osztja mind az alperes, mind a felperes álláspontját, miszerint az elsőfokú ítélet indoklása hiányos, az elsőfokú bíróság megsértette indoklási kötelezettségét: a részleges pernyertesség következtében a bíróság, ahol helyt adott a keresetnek, köteles mind a hét feltétel meglétét indokolni.
Az indoklási hiányt tudta volna pótolni a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla, azonban az eljárásjogi szabálysértés miatt újra kell tárgyalni az ügyet – mondta a bíró. Az ítélőtábla már a szerdai tárgyalás elején rögzítette, hogy elutasítja a pénzintézetnek az eljárás felfüggesztésére irányuló kérelmét, ahogy azt is, hogy a bíróság az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bírósághoz forduljon. A hitelintézet jogi képviselője ugyanakkor a tárgyalás során arra kérte az ítélőszéket, vegye figyelembe az elszámolási törvény közelmúltban bekövetkezett módosítását, amelynek következtében a felperesi eljárási jogok szűkültek, például megszűnt a perújítási lehetőség. Az alperes magyar állam jogi képviselője a felperes érveire azzal reagált, hogy az elszámolási törvény még nem lépett hatályba, így érdemben nem befolyásolja jelen eljárás menetét.
Október 22-re halasztotta a döntést a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a Raiffeisen Lízing kontra magyar állam perben. A Raiffeisen Lízing másodfokon azt kérte a bíróságtól, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz és az Európai Unió Bíróságához, mert szerinte több ponton alaptörvény-ellenes az első devizahiteles-törvény (2014. évi XXXVIII. törvény). A felperes fellebbezését azzal egészítette ki, hogy álláspontja szerint az időközben elfogadott elszámolási törvény is alkotmányellenes, többek között azért, mert sérti a jogbiztonság elvét.
Az alperes magyar állam jogi képviselője ugyanakkor kiemelte: a per nem lehet „a törvény kritikájának fóruma”, és úgy vélte, hogy a felperes nem bizonyította a tisztességtelenség törvényi vélelmének megdöntéséhez szükséges tényeket, ezért kérte a fellebbezés elutasítását. A bíróság az Ab-hez és az Európai Bírósághoz fordulásról sem döntött a szerdai tárgyaláson, ezekkel kapcsolatban vagy az október 22-i ítélethirdetéskor, vagy azt megelőzően hoz végzést – mondta a bíró.
Október 22-ére halasztotta a határozat kihirdetését a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla az MKB Bank Zrt. magyar állam ellen indított, devizahitelekkel kapcsolatos perében. A felperes pénzügyi intézmény szerint az elsőfokú, elutasító ítélet hiányos és ellentmondásos, így fellebbezett az ellen és azt kérte, helyezzék hatályon kívül az elsőfokú ítéletet és másodfokú tárgyalás keretében állapítsák meg, hogy az általa alkalmazott szerződési feltételek tisztességesek. A fellebbezés szóbeli kiegészítésében a felperes jogi képviselője kiemelte: a szerződések megkötésekor a felek megállapodtak abban, hogy bizonyos változás esetén milyen mértékben változik a kamat.
