Az indoklási hiányt tudta volna pótolni a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla, azonban az eljárásjogi szabálysértés miatt újra kell tárgyalni az ügyet – mondta a bíró. Az ítélőtábla már a szerdai tárgyalás elején rögzítette, hogy elutasítja a pénzintézetnek az eljárás felfüggesztésére irányuló kérelmét, ahogy azt is, hogy a bíróság az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bírósághoz forduljon. A hitelintézet jogi képviselője ugyanakkor a tárgyalás során arra kérte az ítélőszéket, vegye figyelembe az elszámolási törvény közelmúltban bekövetkezett módosítását, amelynek következtében a felperesi eljárási jogok szűkültek, például megszűnt a perújítási lehetőség. Az alperes magyar állam jogi képviselője a felperes érveire azzal reagált, hogy az elszámolási törvény még nem lépett hatályba, így érdemben nem befolyásolja jelen eljárás menetét.
Október 22-re halasztotta a döntést a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a Raiffeisen Lízing kontra magyar állam perben. A Raiffeisen Lízing másodfokon azt kérte a bíróságtól, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz és az Európai Unió Bíróságához, mert szerinte több ponton alaptörvény-ellenes az első devizahiteles-törvény (2014. évi XXXVIII. törvény). A felperes fellebbezését azzal egészítette ki, hogy álláspontja szerint az időközben elfogadott elszámolási törvény is alkotmányellenes, többek között azért, mert sérti a jogbiztonság elvét.
Az alperes magyar állam jogi képviselője ugyanakkor kiemelte: a per nem lehet „a törvény kritikájának fóruma”, és úgy vélte, hogy a felperes nem bizonyította a tisztességtelenség törvényi vélelmének megdöntéséhez szükséges tényeket, ezért kérte a fellebbezés elutasítását. A bíróság az Ab-hez és az Európai Bírósághoz fordulásról sem döntött a szerdai tárgyaláson, ezekkel kapcsolatban vagy az október 22-i ítélethirdetéskor, vagy azt megelőzően hoz végzést – mondta a bíró.
